Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2010.10.25. 12:19 Szobonya Péter

A kockázati tőke jó dolog 3. - Befektetési lehetőség

A kockázati tőkére ezen a blogon általában a tőkebefektetőt kereső társaság nézőpontjából tekintünk. Ez a mai bejegyés azonban kivétel: a kockázati tőkét most abból a szempontból vizsgáljuk, hogy befektetési lehetőségnek milyen.

Kezdjük azzal az alapszabállyal, hogy minden befektetési lehetőségnél a kockázat és a haszon egymással egyenesen arányos: azaz minél magasabb hozamot képes nyújtani egy adott befektetés, annál kockázatosabb; és viszont: minél biztonságosabb, annál kevesebbet hoz a konyhára. Ez egy kőkemény szabályszerűség, amit ha valaki egyszer s mindenkorra az agyába vés, akkor sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát hosszú távon.

Ha valaki olyan befektetési lehetőséget ígérne neked, aminek alacsony a kockázata (sőt: egyenesen kockázatmentes!), a hozama pedig kiemelkedő, akkor azt javaslom jól jegyezd meg az illető arcát, és többet ne nyiss neki ajtót. Száz esetből kilencvenkilencszer szélhámos az illető, aki a pénzedet akarja kicsalni - a maradék egy esetben pedig balek, akitől most csalták ki a pénzét, de ez a  szerencsétlen még nem vette észre.

Szóval kockázat és hozam szempontjából tekintve a kockázati tőke a magas kockázatú befektetések közé tartozik, ami (a fentiekből kifolyólag) egyben magas hozamot ígér a befektetőnek. Egy-egy konkrét cégbe történő befektetés az értékét néhány év alatt megtöbbszörözheti, de akár teljesen le is nullázódhat; egy jól menedzselt tőkealap évi 20-25% vagy még nagyobb hozamra is képes lehet.

Érett piacgazdaságban a nagy- és kisbefektetők a befektetési lehetőségek széles választékból szemezgethetnek, ki-ki ízlésének, kockázattűrő képességének megfelelően.  Okos befektető portfóliót képez; a befektetett pénzének nagyobb részét biztonságosabb befektetésekben tartja, kisebb részével pedig kockáztat, a nagyobb hozam reményében. Magyarországon egyelőre nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy a kis- vagy közepes magánbefektetők portfóliójában a kockázati tőke is szerephez jusson, pedig befektetési alapokon, nyugdíjalapokon keresztül erre meglenne a lehetőség.

10 komment

Címkék: befektetés kockázati tőke kockázat hozam


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr682397143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IHCS 2010.10.27. 22:53:16

Van egy szabad millióm. Üzleti angyal nem lehetek, mert magam is még csak tanulom a vállalkozást, de tudok-e ezzel a kis milliómmal egy olyan alapba fektetni, befjegyet vásárolni, ami egy kockázati tőkealap áll? Van ilyen elérhető befektetés a piacon vagy ez a piac zárt körből finanszíroz?
Egyáltalán, az előző cikkben írtad, hogy az üzletei angyaloktól a kockázati tőkealapokig való átlépés egy szintugrást jelent. Miért? Miben más a stratégiájuk? Minek teszünk uniós pénzt kockázati tőkealapba és miért nem osztjuk ki üzleti angyaloknak vagy miért nem támogatjuk inkább a tőkealapoknak cégeket felhajtókat?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.27. 23:35:28

@IHCS: Hűha, jó sok kérdés!

1. Tudsz-e egy millió Ft-tal beszállni kisbefektetőként egy kockázatitőke-alapba?

Nem. Magyarországon ma nincs ilyen lehetőség (ha mégis valaki tudna ilyet, szóljon nekem is!). A gondolat egyébként nem is olyan rossz, bár szó ami szó, ezzel kapcsolatban szükségszerűen felmerül némi technikai nehézség. A legnagyobb talán az, Magyarországon ma szinte kizárólag nyílt végű befektetési alapokat lehet eladni, a kisbefektetők ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy egy alapba bármikor beszállhatnak, és onnan bármikor kiszállhatnak, legfeljebb néháyn napos előzetes értesítés mellett. Ez azonban csak akkor megy, ha az alap a vagyonát, de legalábbis annak jelentős hányadát likvid eszközökben tartja. a kockázati tőke viszont iszonyúan illikvid; ez azt jelenti, hogy ha valaki beletette a pénzét, akkor legjobb esetben is 3-5 évig biztosan nem fogja azt viszontlátni. Emiatt kockázatitőke-alapot gyakorlatilag kizárólag zártvégű alapként hoznak létre, azaz beszállni kizárólag induláskor lehet, kiszállni pedig az előre megállapított zárási időpontban, mondjuk az indulás után 10 évvel. ez a forma pedig nem kedvez a kisbefektetői forgalmazásnak. A megoldás valami olyasmi lehetne, hogy egy-egy nagyob nyíltvégű, ezáltal kisbefektetők számára is könnyebben értékesíthető befektetési alap a saját vagyonának egy kisebb hányadát egy zártvégű kockázatitőke-alapba teszi; így meg tudja őrizni a likviditását, de bizonyos mértékig részesedhet a kockázatitőke-piac magas hozamaiból. Ebben az esetben Te kisbefektetőként nem közvetlenül a kockázatitőke-alapban tudsz befektetési jegyet vásárolni, hanem az "ernyőalapban", amin keresztül azonban a betett milliódból néhány tízezer, esetleg egy-két százezer Ft közvetve kockázatitőke-alapba kerül.

2. Miben más a stratégiája egy üzleti angyalnak, mint egy kockázati tőkealapnak?

A mindenit, ezzel megint belehasítottunk, én meg törhetem a fejemet, hogy hogyan válaszoljak röviden (mert különben senki nem fogja elolvasni), de mégis tartalmasan.

Tehát: az üzleti angyalok tipikusan néhány tízmillió Ft-tól, a kockázati tőkealapok néhány százmilliótól kezdenek befektetni. Az üzleti angyalok olyan ötletekbe is beszállnak, amik még egészen csíraállapotban vannak, és amik nem többek egy jó ötletnél; a kockázati tőkealapok inkább olyan cégeket keresnek, amik már elkezdték az üzleti tevékenységüket, amik már gyártják amit kell, sőt értékesítik is, vannak bevételeik, csak még kicsiben. Satöbbi.

3. A tőkealapokba tett uniós pénzt miért nem osztjuk szét inkább üzleti angyalok között?

Öööö .... ez nem lenne jó ötlet. Egy üzleti angyal a saját pénzével játszik, ez azért is fontos, mert őt nem korlátozza senki és semmi, nem kell a PSZÁF-tól engedély, nem kell nyilvántartást vezetnie, nem kell szakmai szempontok alapján mérlegelnie, egyáltalán azt csinál amit akar, és ha egy nap alatt el akarja tapsolni az összes vagyonát, hát szíve joga. Ezzel szemben az alapkezelők mások pénzével gazdálkodnak, ezért ők elszámolással tartoznak a befektetőik felé, nyilvántartást kell vezetniük a portfólió mindenkori értékéről, képzett szakembereket kell alkalmazniuk, a befektetési döntéseiket átlátható szakmai elvek mentén kell meghoznuk, és az egész tevékenységüket a PSZÁF ellenőrzi. Szerintem uniós pénzt - egyáltalán közpénzt rábízni csak az utóbbiakra szabad.

4. Miért nem támogatjuk inkább a tőkealapoknak cégeket felhajtókat?

IGEEEEEN! Ezzel máris megérkeztünk az egész magyar kockázatitőke-piac egyik rákfenéjéhez. Ahhoz ugyanis, hogy legyenek tőketranzakciók, nagyon leegyszerűsítve két dolog kell: (1) tőke, (2) értelmes projekt. Magyarországon hagyományosan mindkettő hiánycikk. Namármost az általad hivatkozott uniós Jeremie-programnak köszönhetően tőke már van, a korábbiakhoz nem is kevés (vagy 50 Mrd Ft), ezzel viszont még élesebb lett az értelmes projektek hiánya. Ezek pedig azért hiányoznak, mert a szóba jöhető vállakozói körnek nincsenek kellő ismeretei a kockázati tőkéről. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a kockázati tőke elterjedésének: az ismeretek hiánya.

Pont ezért indítottam ezt a blogot.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.10.28. 11:08:56

"Magyarországon egyelőre nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy a kis- vagy közepes magánbefektetők portfóliójában a kockázati tőke is szerephez jusson, pedig befektetési alapokon, nyugdíjalapokon keresztül erre meglenne a lehetőség."

Jol ertem, hogy a nyugdijalapok akar beszallhatnanak ilyen rendszerekbe? Ezt azt is jelenti, hogy egy joliranyzott lobbival torvenyben elo lehetne irni, hogy a nyugdijalapok (ha majd egyszer ujra kapnak penzt)a befektetesuk x%at forgassak ide? Akkar lehetne ez egy modja annak, hogy tokeellatotsag ne legyen gond, Jeremie penzeket maximalisan le lehessen hivni es a magyar vallalkozoknak csak azon kellene agyalniuk, hogy brutalisan jo otleteket hozzanak eletre.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.28. 11:30:06

@pikkkli: Igen, nagyon jól érted, pontosan ez a helyzet. Éppen a napokban olvastam egy ezzel kapcsolatos tanulmányt (Dr. Karsai Judit: Kockázati tőke a nyugdíjpénztárak szemszögéből, kiadta a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület), amiből idézek néhány érdekes megállapítást, először a nemzetközi gyakorlatról:

"A fejlett tőkepiacú országokban a kockázatitőke-alapok tőkéjének legnagyobb hányadát évek óta a nyugdíjalapoknál kezelt megtakarítások adják, miközben a nyugdíjpénztárak eszközeik átlagosan 4,8%-át fektetik világszerte kockázati tőkébe."

A hazai nyugdíjpénztárakról pedig ezt írja:

"Kétharmaduk már meglévő, vagy a közeljövőben tervezett kockázatitőke-befektetésről számolt be. Középtávon pedig a pénztárak kétharmada számít arra, hogy eszközei 1-3%-át ezen eszközcsportba fogja fektetni. (...) Ez nagyságrendileg 150 milliárd forint friss tőke beáramlását tenné lehetővé a kockázatitőke-ágazatba."

Szerintem ezek nagyon biztató kilátások .... voltak. De mivel a kormány a magánnyugdíjpénztárakat most agyon kívánja csapni, ezzel ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása a bizonytalan, távoli jövőbe tolódott ki.

IHCS 2010.10.28. 15:20:51

@Szobonya Péter:

"én meg törhetem a fejemet, hogy hogyan válaszoljak röviden"

Türelmes gyerek vagyok, ha röviden kevés, akkor lehet hosszan is, egy önálló posztban reagálni a két dolog közti különbségre. Csak felvetettem ;-)

Ahogy viszont lentebb írod, hogy a kockázati tőkealapok 100M-nál kezdenek érdeklődni irántam, akkor azért nem vagyok nagyon meglepve, hogy erre a méretre nincs értelmes projektötlet, hiszen mintha az ebben a nagyságrendben gondolkodó magyar középvállalati szint lenne hiánycikk. A kicsiknél ekkora projeket a cég méretével egyenértékű, vagyis a kockázati tőke "felfalja" alias megveszi a céget, ha ekkorában kell gondolkodnia. Ha már vállalkozásra adtam a fejem nem szívesen szállok ki belőle.

Még egy poszt kérdés: Az rendben van, hogy a kockázati tőkés a növekedésemben érdekelt, de miért lenne érdekelt abban, hogy én maradjak a cégvezető, ha az ötletem jó és értékesíthető? Ez csak akkor marad így, ha a szellemi tulajdonjogok nálam és nem a cégben vannak. De akkor ő hogyan tudja biztosítani, hogy ha beszáll mellém és én megszedem magam, akkor nem viszem magam és a terméket tovább egy másik cégbe? (Jó tudom én azért kerestem kockázati tőkést, mert ő nálam jobb vállalkozó én meg kisokos tudós vagyok, így valószínűleg olyan szerződést irat velem alá, mint az egyszeri francia csatornázási befektető Budapest önkormányzatával az FCSM eladásakor.)

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.28. 15:54:28

@IHCS: OK értettem, vezetem magamnak a listát, hogy miről érdemes még külön posztot írni.

Hát bizony ez a helyzet: 100 milliós tőkeigény alatt egy tőkealap nem nagyon fog veled szóbaállni. Másutt írtam: a természetes fejlődésnek azok lennének a lépcsőfokai, hogy elindítod a vállalkozást a saját megtakarított pénzecskédből, utána kölcsönkérsz apucitól vagy egy cimborától, a következő fázisban kerítesz egy üzleti angyalt, később meg jöhetnek a tőkealapok. Ha egy lépcső hiányzik, akkor ott a folyamat megakadhat. Ha egy országban hiányoznak az üzleti angyalok, akkor a legtöbb cég nem jut el addig a méretig, amikor már egy tőkealappal tudna érdemben tárgyalni.

Ami a másik kérdésedet illeti: hogy miért lesz érdekelt a kockázati tőkés abban, hogy te maradj a cégvezető? Hát erre általános válasz nincsen, vagy érdekelt lesz, vagy nem. A valóságban a legtöbbször érdekelt benne: nemcsak azért fektet be, mert az ötlet jó, hanem azért is, mert elhiszi rólad, hogy meg tudod valósítani. Az hogy a szellemi tulajdonjogok vagy más kulcsfontosságú eszközök feletti kontroll kinek jusson, mindig kritikus kérdés, de az esetek java részében előállítható az a jogi konstrukció, ami minden érdekelt fél érdekeit megfelelően védi.

Az egyszeri csatornázási befektető esetét Budapest székesfővárossal sajnos nem ismerem, de abban igazad van, hogy a befektetői tárgyalások során könnyen egyenlőtlen erőviszonyok alakulhatnak ki. A tőkebefektetés kérdésében a befektető profi, ez a szakterülete, és valószínűleg már a századik tranzakcióját tárgyalja végig -- a vállalkozó számára meg vszleg ez a legelső eset, korábban sosem látott ilyet, és egyébként is nem ehhez ért, hanem máshoz. Éppen ezért okos vállalkozó már a folyamat elejétől felkér egy magamfajta szakértőt arra, hogy az ő érdekeit képviselje a folyamat során, a befektetővl szemben. Ez persze pénzbe kerül, és ki ad ki szívesen pénzt ilyesmire? de olyan nagy a tét, hogy szakértői tiszteletdíj sokszorosát lehet megnyerni egy jó döntéssel, vagy elbukni egy rosszal.

IHCS 2010.10.29. 09:54:37

@Szobonya Péter: Ha 100milla alatt nem jön az alap, akkor mii a szösz az a magvető tőke, amit itt-ott hall gazdaságpolitikusoktól az ember, mint szükséges állami beavatkozás? Értelmetlen pénzszórás vagy elvileg létező és megvalósítható állami intézményről lehetne szó?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.29. 10:35:23

@IHCS: Magvető tőke (idézet a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület legutóbbi évkönyvéből): "Az ilyen befektetés célja, hogy a vállalkozás üzleti koncepcióját kialakítsák, üzleti tervet készítsenek, kutatást finanszírozzanak vele, prototípusokat fejlesszen ki a vállalkozás indulása előtt."

Egy példával megvilágítva a száraz definíció mögött megbúvó valóságot:

Kitalál valaki egy fantasztikus technológiát arra, hogy hogyan lehet falevél-meghajtású autókat gyártani, így ilyenkor ősszel a lehullott faleveleket az autóba táplálva környezetbarát módon meghajtott járgányokat kapunk. A technológiát ugyan kitalálta, de arra már nincs pénze, hogy
- szabadalmaztassa
- prototípust készítsen, hogy lássa hogy a gyakorlatban is működik-e egyáltalán
- készítsen/készíttessen rá egy üzleti modellt, hogy kiderüljön, hogy üzletileg működőképes lehet-e, pénzügyileg fel tudja-e majd venni a versenyt a benzinmotorosok autókkal.

Ehhez kéne neki vagy 20 misi. Erre keres befektetőt.

Befektetői szemmel nézve ez majdnem biztosan halott ügy. Nem csak azért, mert a hülye is tudja, hogy falevéllel nem lehet autót hajtani (bocs, de nem jutott eszembe ennél frappánsabb példa), de még ha hiszek is a technológiában: millió helyen elbukhat. Kiderülhet hogy az ötlet tévedés volt, a technológia mégsem működik. Vagy hogy működik ugyan, de valaki más már réges-régen feltalálta, sőt a teszkóban is lehet ilyet kapni. Esetleg működik, nem találta fel még senki, de sajnos egy km út megtétele egy ilyen autóval kb. 800 eFt-ba kerül. Vagy hogy .....

Szóval sok helyen elbukhat. De jó hírem is van: nyerni is nagyot lehet vele. Ha mégis összejön, ha megcsináljuk, lehet hogy ez lesz a 21. század nagy találmánya, az akkumulátoros-napelemes-sűrítettlevegős autók elhúzhatnak a sunyiba, mert mi letaroljuk az egész világpiacot, és ezzel az egyszeri húszmilliós befektetésemmel kőgazdaggá válok egész életemre, de még az unokáim is.

Az ilyen ötletek finanszírozása a gazdaságnak nagon fontos, de nem könnyű feladat, elvileg kétféle megoldás létezik rá:

1. akik már most kőgazdagok (mondjuk mert tíz éve befektettek egy magvető projektbe, és bejött nekik), azok a vagyonuknak egy kisebb részét ilyen befektetésekbe fektetik, amit ha megnyernek, szuper, de ha elbuknak nem fáj -- ha milliárdokat nyernék a lottól, lehet hogy magam is beszállnék pár tízmillióval (de nem többel!) néhány magvető projektbe

2. állami pénz: ha néhány milliárdot ilyesmire költenek, az az adófizetőknek meg sem kottyan, és ha a végén egyetlen épkézláb üzlet sem jön létre, az se nagy baj, mert egy jól irányzott kommunikációs manőverrel el lehet sütni, hogy a kormány az idén is több milliárd forintot fordított az innováció elősegítésére, arról meg majad hallgatunk, hogy ez valójában eltapsolt pénz volt.

Szóval elvileg létező, megvalósítható lehet egy ilyen állami intézmény, sőt akár szükségesnek is tekinthetjük, de én személy szerint meglehetősen szkeptikus vagyok az olyan megoldásokkal kapcsolatban, amikor az állam piaci szereplőként akar megjelenni; főleg ha hivatalnokoktól várjuk hogy konkrét üzleti döntéseket hozzanak. Az én állampolgári tapasztalataim szerint az ilyen jobb sorsra érdemes kezdeményezések oda szoktak jutni, hogy pártszimpátia alapon osztják a pénzt a haveroknak.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.10.30. 22:44:58

Kedves Szobonya Peter,

Gratulalok a bloghoz, erdekes dolgokat tanultam belole. Azt mar latom, hogy miben mas, mint a bank, meg kik a szereplok. Nekem megis ez olyan Szilicium Volgyes tortenet. Van ilyen egyaltalan Magyarorszagon? Ertik ezt a magyar vallalatok? Mukodik ez egyaltalan USA-n kivul barhol?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.30. 23:04:32

@pikkkli: Örülök hogy érdekesnek találod. Én meg hálás vagyok hogy olvasod, és hogy kérdezel.

Hogy van-e ilyen Magyarországon? Hát van is meg nincs is.

Van, mert éppen most ahogy ezeket a sorokat írom, van vagy 50-100 milliárd Ft-nyi tőke, ami befektetési lehetőséget keres. Az azért jó sok, mi? Pl. az idén indult egy részben EU-forrásokból gazdálkodó, de piaci szereplők által működtetett program, úgy hívják hogy JEREMIE (majd erről még írok bővebben itt a blogon), ebben összesen 8, egymással versengő tőkealap keres befektetési lehetőségeket 50-400 mio Ft nagyságrendben, ezeknek az alapoknak összesen több mint 40 milliárd forintot kell befektetniük, és van rá három évük. A korábbi években évi átlag 20-25 db befektetés történt Magyarországon, ez most a JEREMIE-program miatt a kb. években évi 50-60 db lesz. Nem olyan nagyon sok, de azért valami.

És azért nincs ennél lényegesen több -- itt egy brilliáns fordulattal átkötve a következő kérdésedre -- mert a vállalatok nem ismerik. A kis- és középvállalkozások túlnyomó része azt sem tudja mi az a kockázati tőke. Aki meg hallott róla, az gyakran a karvalytőkével téveszti össze.

Szóval a kockázati tőke szélesebb elterjedésének legnagyobb akadálya a vállalkozók hiányos ismeretei. Én ezt a blogot is azért kezdtem írni, hogy minél többen halljanak erről a témáról.

És hogy az USA-n kívül működik-e bárhol? Hát igen, a fejlettebb piacgazdaságú országokban mindenütt működik, Angliában nagyon pörög, de a németeknél, franciáknál, hollandoknál, és a legtöbb EU-országban működik; de például Izrael is akkor tudott nagyot ugrani a gazdasági fejlettségben és innovációban, amikor a kockázati tőkét segítő szabályozási környezetet alakított ki. És a távol-keleti pénzügyi központokban is nagyon erős.