Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2010.10.29. 16:24 Szobonya Péter

A kockázati tőke és a bankhitel - Melyik a bátrabb?

Első ránézésre hasonlítanak, de ha kicsit közelebbről szemügyre vesszük őket, nyilvánvalóak a különbségek. Miben hasonlít egymásra, és miben különbözik a kockázati tőke és a bankhitel? 

Kezdjük a hasonlóságokkal, mert abból kevesebb van.

Mindkettő pénzről szól. Mindkettőt meg lehet kapni. Mindkettőt üzleti alapon adják, tehát hozammal növelten várják vissza.

Ööö ... kihagytam volna valamit? 

A különbségek már sokkal többen vannak ezek közül most egyet veszek "górcső alá" (hogy ezzel az elcsépelt üres frázissal tegyek egy eleve kudarcra ítélt kísérletet arra, hogy a száraz üzleti szövegemet egy kicsit színesebbé varázsoljam).

Bátorság szempontjából nézve: a bankhitel gyáva, a kockázati tőke bátor.

Valamelyik posztban, illetve a hozzá fűzött kommentekben már esett róla szó: a bankhitel úgy van kitalálva, hogy kódolva van benne a gyávaság. Udvariasabban kifejezve: a mérsékelt kockázatvállalási hajlandóság. Ennek az az oka, hogy a hitelező bank hozama felülről korlátos: ha száz forint kölcsönt ad valakinek (itt jegyzem meg, hogy bár a hitel és a kölcsön szavak jelentésében van bizonyos különbség, mégis az általános köznyelv, sőt a banki szakmai köznyelv is szinonimaként használja őket; most itt én is ezt teszem), akkor azon a banknak egy év alatt kb. 2-3 forint haszna lehet a forrásköltségek, tranzakciós költségek, egyebek levonása után. Akkor is ennyi, ha a cég közepesen teljesít, akkor is ha szárnyal, akkor is ha minden elképesztő várakozást felülmúl; akkor is ha csak éppen elvegetálgat, akkor is ha a túlélés szélén táncol. De ha a cég bukik, akkor jó eséllyel a bank is elbukja mind a 100 forintját.

Tehát: 2-3 Ft potenciális nyereség áll szemben 100 Ft potenciális veszteséggel. Könnyen belátható, hogy ha egy hitelezett ügyfél bebukik, akkor az további 35-50 jól fizető ügyfél teljes nyereségét elviszi. A bank tevékenységének nyeresége tehát óriási mértékben függ attól, hogy a kockázatvállalását minimalizálni tudja.

Ehhez képest a kockázati tőke bátor legény a talpán. Az ő nyeresége ugyanis felülről nem korlátos, azaz 100 Ft befektetése esetén az elérhető nyereség többszáz vagy többezer forint is lehet. A banki helyzethez képest pont fordítva: egyetlen sikeres tranzakció nyeresége bőven elviszi a vállán sok sikertelen befektetés veszteségeit.

Hja, így könnyű.

9 komment

Címkék: bank hitel kölcsön kockázati tőke hozam kockázatvállalás


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr62408157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

iamsam 2010.10.30. 12:50:41

Büntet ill. jutalmaz-e a kockázati tőke? Ha nem teljesít jól az üzletem, milyen "uzsora-díjra" számíthatok?

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.10.30. 21:05:13

Akkor vegkepp nem ertem, hogy miert nem a kockazati toke boltok vannak minden sarkon. Nekem itt valami santit...

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.30. 21:24:13

@iamsam: Ha nem teljesít jól a cég, akkor annyi történik, hogy tönkremegy. Neked, mint ötletgazdának, tulajdonosnak és valószínűleg ügyvezetőnek is, ugrott a megélhetésed, az életed munkája, és a meggazdagodás esélye. Buktál te is, bukott a befektető is.

Egy bankhitelnél előfordulhat, hogy mondjuk a lakásvásárlásra felveszel tízmillió Ft hitelt, aztán nem tudod fizetni, elárverezik a házadat, de csak nyolcmilliót fizet a vevő, ezért a házad ugrott, és még maradt is kétmillió tartozásod. A kockázati tőkénél ilyen nincs, a büntetés az, hogy tönkrement a cég.

(Elméletileg létezik, bár elég ritka, hogy a kockázati tőkebefektető a cégen kívüli biztosítékot is kiköt magának. Pl. találkoztam olyannal, hogy az alapító tulajdonos vételi garanciát vállalt a befektető által megszerzett üzletrészre bizonyos előre megállapított áron -- így ha a cég bebukik, akkor a nulla forintot érő üzletrészét a tőkebefektető el tudja adni ezen az összegen, és így tudja mérsékelni a veszteségét.)

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.10.30. 21:24:38

Miert van az, hogy a kommentem vagy 2 oraval kesobb jelenik meg a lapon, mint ahogy irom?

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.10.30. 21:26:24

@pikkkli: na most meg egybol megjelent, vannak csodak

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.30. 21:29:43

@pikkkli: Hát persze hogy sántít, mégpedig az, hogy én a tárgyilagosságot feláldoztam a közérthetőség oltárán; tehát "bátor" és "gyáva" kifejezésekkel jellemeztem őket, amihez a köznyelvi értelemben pozitív illetve negatív képzeteket társítunk. Tárgyilagosan tekintve az a helyzet, hogy a kétféle finanszírozási eszköznek eltérő a kockázatvállalási hajlandósága; de valójában egyik sem jobb a másiknál, pusztán különbözőek.

Meg az is sántít, hogy itt egyetlen szemszögből hasonlítottam össze a kettőt; van még sok más összehasonlítási alap, egyik szempontból a bankhitel szerepel jobban, a másikból a kockázati tőke, sok szempontból pedig egyik kutya másik eb, avagy egyik sem jobb a Deákné vásznánál, továbbá egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.10.30. 21:31:37

@pikkkli: Nohát ennek a rejtélyes jelenségnek az lehet az oka, hogy a blog indításánál nem állítottam át azt az alapbeállítást, hogy minden komment csak előzetes moderálás után jelenhet meg -- na most ezt kivettem, pont a két kommented közötti időszakban, ezért viselkedtek eltérően.

J.B. 2010.11.02. 15:10:24

Na ezt kommentáltam meg egy másik topicnál. Én vitatnám, hogy a kockázati tőke sokkal bátrabb legény lenne, mint a bankhitel. 30% saját pénzt kell belerakni, és nyereség akkor van, ha a vállalkozás teljesít (bejön az ötlet és borzasztóan elkezd növekedni). Ők is pénzből élnek, szerintem a nagyon-nagyon kockázatos üzletekbe nem mennek bele, meg is tippelném, mondjuk a hitelkamat+2%-os megtérülésű, de kevésbé kockázatos ügyletek a kedveltek, és nem a hitelkamat+30%-os megtérülésű, de nagyon kockázatos ügyletek.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.02. 23:54:21

@J.B.: Na először is egy félreértést szeretnék eloszlatni. Te itt a 30% önerőre hivatkozol, ami a Jeremie alapokra igaz. A Jeremie alapok azonban a kockázati tőkealapoknak nem az általános, hanem a speciális változatai. A kockázati tőkealapok általában nem 30% hanem 100% önerővel dolgoznak, minden befektetésükben kizárólag magánpénz van. A logikád mentén nekik akkor még a leírtaknál is sokkal kockázatkerülőbbnek kellene lenniük.

De nem azok.

Hiszed vagy sem: nemzetközi iparági tapasztalatok alapján, egy induló életszakaszban történő befektetésekre szakosodott kockázati tőkealap esetében 10 befektetésből átlagosan 5 bebukik, 3 stagnál illetve közepesen teljesít, és 2 megtöbbszörözi a belé fektetett tőke értékét.