Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2010.11.08. 09:21 Szobonya Péter

Ötletem van, pénzem nincs, hogy lesz ebből üzlet?

Közismert tény avagy közkeletű városi legenda, hogy a magyarok a világ egyik legkreatívabb népe. Az állítás pártolói általában a Nobel-díjasok számával szoktak példálózni. Hogy igaz-e, nem tudom, de azt én is megerősíthetem, hogy Magyarországon nagyon sok ötletes találmány, újszerű műszaki megoldás, egyedi üzleti ötlet születik. És az is igaz, hogy ezeknek elenyésző töredéke jut el a megvalósításig. Általában a pénz hiányik. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Egy ilyen ötlet megvalósításához pénz kell. Ha nincs pénzed, szerezni kell valahonnan. Ha az ötleted alkalmas arra, hogy jó üzlet váljon belőle, szerencséd van, így legalább van esély arra, hogy keríts egy pénzügyi befektetőt. Ha a találmány üzleti megvalósításra nem alkalmas, akkor egyedül abban bízhatsz, hogy az öledbe pottyan egy jólelkű mecénás, aki a két szép szemed miatt szívesen zúdítja rád a pénzt számolatlanul.

Na de maradva az üzleti megoldásnál: én három dolgot szoktam javasolni.

1. Gondold át!

A befektetőkeresés egyik legfontosabb  momentuma, és a legtöbben ezt szokták elvéteni: mielőtt elkezdenéd az internetet böngészni, hogy hol lehet befektetőt találni, ülj le, végy egy papírt és egy ceruzát, és alaposan gondold végig, mi a célod ezzel az egésszel, és írd is le saját magadnak. Gondold ki, hogy mennyi pénzre lenne szükséged, számold ki, hogy mennyit érhet a céged, tűzd ki a célt, hogy milyen megállapodást szeretnél tető alá hozni, mekkora részesedést és milyen kontroll jogokat adnál a befektetőnek. És gondold át azt is, hogy ez biztosan jó lesz-e neked? Egy befektető bevonása sok változással jár egy cég életében, és sok vállalkozó, aki a maga erejéből jutott el valameddig, nem tudná elviselni, hogy társa legyen, aki mindig mindenbe beleszól. Márpedig egy befektető bevonása ezzel jár: a teljes önállóság feladásával.

2. Készülj fel!

Miután átgondoltad, de még mielőtt bekopognál a befektetők ajtaján, elő kell készíteni azokat a dokumentumokat, amiker a befektetőnek át fogsz majd adni. Ha előbb mész el egy befektetőhöz, és csak utána kezded el összebarkácsolni az üzleti tervedet, az kapkodáshoz vezet, a befektető szemében pedig azt a benyomást kelted, hogy magad sem tudod mit akarsz tulajdonképpen. Úgyhogy előbb csinálj egy rendes üzleti tervet, változtatható alapfeltételezésekkel, így alkalmas legyen különféle üzleti helyzetek modellezésére. De egy befektetőnél nem egyből az üzleti tervvel kell kopogtatni, nem fogja végigolvasni -- úgyhogy csinálj egyr övid összefoglalót, amit esetleg végigolvas, és amiből érteni fogja hogy miről van szó.

3. Vágj bele!

Na ha mindezek megvannak, akkor ideje elkezdeni felkeresni a befektetőket. Hogy kik ezek és hol lehet rájuk találni? Ez nem könnyű kérdés, de ha semmi más ötleted nincs, marad az internet, írd be egy keresőbe hogy "kockázati tőke", vagy ha mondjuk 50 milliónál kevesebb pénzt keresel akkor azt hogy "üzleti angyal", és kezdd el tanulmányozni a piacot, előbb-utóbb rá fogsz jönni hogy merre érdemes kutakodni.

Hát ez lenne az a híres három dolog, de akik idáig elolvasták, azoknak bónuszként ideírok egy negyediket is: 

4. Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget!

Ha tutira akarsz menni, vagy elakadsz valahol, kérdezz meg egy kockázati tőke szakértőt, néhány órás konzultációt már pár tízezer forintért meg lehet kapni, és rengeteg fejfájástól, fölösleges kálváriától tud megkímélni. Továbbá ha az egész folyamatba bevonod, akkor segít megtalálni a befektetőket, és segít abban, hogy a legjobb feltételeket tudd kialkudni velük szemben.

16 komment

Címkék: innováció üzleti angyal tőkebevonás induló vállalkozás befektetőkeresés


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr712432888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szabomorvai 2010.11.09. 15:01:12

Én úgy tudom, hogy a hazai ötletek nemcsak a pénzhiány miatt, hanem a fejletlen menedzsment miatt is nagy arányban buknak el. És az is igaz, hogy a kockázati tőkebefektető éppúgy a menedzsmentbe fektet be, mint amennyire a projektbe. Csak az a kérdés, mit csináljon egy ötletgazda, akinek fantasztikusan nagy tudása van mondjuk a biotechnológia területén, de lövése sincs, hogyan kell egy jó marketingstratégiát készíteni, vagy hogyan kell a cég hr stratégiáját kialakítani ahhoz, hogy jó nagyot tudjon növekedni a vállalkozás. És ezen - ha jól gondolom - a kockázati tőke sem segít..

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.09. 22:06:15

@ghyca: De segít.

A kockázati tőkésekben nemcsak az a jó, hogy pénzt adnak, és ezzel lehetővé teszik az üzleti elképzeléseid megvalósítását. Hanem az is, hogy tudják hogy kell egy újdonságot a piacra bevezetni, hogy hogy kell levezényelni a növekedésből adódó szervezeti átalakulásokat, meg egy csomó hasonló dolgot, amiket egyébként a saját bőrükön, sok-sok pofáraesés árán kell megtanulniuk azoknak akik tőkebefektetőt nem vonnak be. Általában ha egy lánglelkű feltalálót közös cégben összerakunk egy pénzügyi szemléletű tőkebefektetővel, azok vagy rövid idő alatt megfojtják egymást, vagy valami egészen zseniálisat hoznak létre közösen.

De abban igazad van, hogy ahhoz hogy egy befektetővel tárgyalni tudjon egyáltalán, az ötletgazdának valami fogalmának azért lennie kell az üzleti dolgokról. Legalább egy üzleti tervet össze kell tudnia rakni, kell hogy legyenek gondolatai a potenciális célpiacokról stb. Ha lövése sincs az ilyenekről, halvány gőze sincs arról hogy mi ez az egész akkor nincs más hátra: ezt a szakértelmet meg kell vennie a piacon.

És aztán vannak azok, akik tényleg annyira nem értenek az üzlethez, hogy ha azt mondod nekik hogy "számla", vagy hogy "bevétel" vagy "önköltség", akkor csak néznek bávatagon és a vállukat vonogatják -- hát nekik aztán lehet akármilyen szuper találmányuk, abból sohasem lesz üzlet. És nincs az a szakértő, aki segíteni tudna rajtuk.

iamsam 2010.11.10. 12:37:38

En meg a tudason, ismereten es penzen kivul megemlitenek mast is, ami miatt nagyon sok esetben elmarad egy vallalkozas kibontakozasa. Alapveto emberi tulajdonsagok es erenyek ezek, ugymint kitartas, bizalom, minosegre valo torekves, kedvesseg, turelem es meg sorolhatnank. Es akarmilyen hihetetlen, a kokemeny uzleti vilagban is az lesz igazan sikeres, aki nem a masikat elnyomja, hanem aki ily modon egyutt tud mukodni.
A magyar ember sajnos nagyon konnyen feladja a dolgait, varja a sult galambot, hibaztat mast, elveszti a turelmet, nem hisz senkinek semmit,stb Marpedig ez nem vezet sehova.

En azt kivanom mindenkinek, hogy mielott barmibe belevag, az elobbieket kezdje el gyakorolni.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.10. 15:51:16

@iamsam: Súlyos szavak, bölcs szavak. Kitartás, minőségre való törekvés, ez igen, ez a veleje. De azért van amivel vitatkozni is merek:

Bizalom: ez egy kétélű fegyver, ebből a túl kevés és a túl sok is rossz. Akibe túl kevés szorult, abban mások sem fognak megbízni; akinek meg túl sok jutott, abból előbb-utóbb balek lesz.

Ami pedig a kedvességet illeti, nos .... khm .... szerintem is dicséretes tulajdonság, de az üzleti sikerhez semmi köze nincs. Én legalábbis nem azt tapasztaltam, hogy az üzletileg legsikeresebb emberek egyszersmind a legkedvesebbek is lennének. Olvasd el a 100 leggazdagabb magyar listáját: www.a100leggazdagabb.hu/ hány kedves embert találsz közöttük?

Jó, erre pedig jön majd az az érv, hogy a sikert nem pénzben mérik -- de szerintem igen, mert mi itt most az üzleti sikerről beszélünk, nem az irodalmi vagy szakmai vagy gyereknevelési sikerekről; az más tészta, de az üzleti sikert márpedig pénzben mérik.

És nem tudom szó nélkül hagyni "a magyar ember ígymegúgy" megjegyzésedet: nem, nem és nem, mi magyar emberek igenis tapraesettek, ötletgazdagok, kitartóak és szorgalmasak vagyunk, nincs mégegy ilyen jóravaló nép a világon, és az ilyen lesajnálós megjegyzéseket kikérem magamnak a családom, a barátaim és a saját magam nevében is.

iamsam 2010.11.10. 17:29:07

Ne haragudj, valóban nem szép dolog a magyarságról általánosan lesajnáló megjegyzéseket írnom. Igazából csak egy kicsit bosszant, hogy többre lennénk képesek, mert a tehetség és minden más megvan...de valami mégis hiányzik. Mindegy..Akinek nem inge, ne vegye magára.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.10. 18:06:35

@iamsam: Semmi gond, nem vagyok én az a sértődős fajta.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.11.11. 08:56:53

Kedves Ferenc a 49-edik a listan. A celeblefekteto csaszar

Na o peldaul kedves!

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.11. 09:01:22

@pikkkli: A csudába! Hát ez zseniális!

Akkor végül iamsamnak mégis igaza volt: az üzleti siker egyik fontos előfeltétele a kedvesség! Vagy legalábbis a Kedves-ség!

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.11.11. 09:02:03

Tetszik ez a bejegyzes, kesobb orulnek ha kicsit kifejtened reszletesebben a lepeseket. Ha otletgazda lennek, akkor
- felnek segitseget kerni, kinek kell egy penzugyi tanacsado, ugyis csak lenyul, es amugy sem ertem mit mond. Esetleg megvilagosithatnad az olvasoid, hogy is kell ilyenekkel banni

- Konnyu azt mondani, hogy vegyek elo papirt, ceruzat, gondoljam vegig, irjam le, piackutatas, reszesedes. Ezek leirva jol hangzanak, de szerintem brutal nehez lepesek, es valoszinuleg tulmisztifikaltak - Mi a jo uzleti terv, hogyan kell modellezni, minek kell lenni egy osszefoglaloban?

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2010.11.11. 09:13:24

@ghyca:
Szerintem fejen talaltad a szoget es nem gondolom, hogy konnyu a megoldas.

En is azt mondanam, hogy kerj tanacsot, ja de ki a turo bizik egy tanacsadoban, foleg egy penzugyi/menedzseriben... Ez a nepseg megsem orvos vagy ugyved, akinek a nevetol mar van egy bizalom. Vagy ha belegondolok, lehet, hogy csak nem hisszuk el, hogy lehet bennuk hinni, lehet, hogy csak egy etikai kodexet kellene bevezetni.
Mig egy orvosnal es ugyvednel tudjuk, hogy nem adhatjak ki az adatainkat, vedenek minket, mert erre feleskudtek, addig a menedzserek es a tanacsadoik csak a penzunket akarjak.

Masfelol szerintem a kutya ott van elasva, hogy alapszintu penzugyi/menedzsment ismeretekkel sem rendelkeznek ezek a feltalalok/otletgazdak/szuperkreativ emberek. Pedig, egy ket konyv elolvasaval, esetleg valami menedzsment kor tagsaggal ez konnyen orvosolhato

Vagy (es jonnek az otleteim), nem is akarnak ezzel foglalkozni, hisz nekik a kiteljesedes nem a termek/otlet piacravitele, hanem maga a termek megalkotasa a mentalis kihivas megfejtese. A tobbi meg mar unalmas (piacra vitel) es elveszi az energiat a tobbi Sodoku-tol.

Mi lenne ha az otletuket meg lehetne venni, le hetene szivni az augyukat a temaval kapcsolatban es azt egy "piacraviteli ceg" valositana meg. Ott meglenne a motivacio

Kinek mi a velemenye?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.11. 09:16:40

@pikkkli: Hogyan bánjunk egy pénzügyi tanácsadóval? Röviden: kegyetlenül. Ütni kell mint a répát, és a végén jól megszívatni, és nem fizetni neki semmit.

Na majd erről írok bővebben, felvettem a listámra. Meg az üzleti terves témát is. Amúgy ne hidd hogy olyan nagy ördöngösség, szerintem tisztára józan ész kérdése a dolog. (De lehet hogy csak azért látom így, mert konkrétan nekem ez a szakmám, egy elektroműszerész is biztosan rém egyszerűnek látja amit csinál, nekem meg a hajam is égnek áll tőle, főleg ha belenyúlok a kettőhúszba, és főleg ha lenne hajam.)

iamsam 2010.11.12. 09:11:26

@pikkkli: Egyetértek veletek, és a kicsit súlyosra sikeredett kommentemben valami ilyesmire gondoltam, hogy ezek a gátak. Mert igen, én is furcsának találom, hogy amikor annyi menedzsment könyv, tréning és tanácsadók sokasága érhető el, mégis az információhiányra hivatkozunk.

És szerintem még az is gond lehet, hogyha mégis egymásra talál a Marsról és a Vénuszról jött befektető és ötletgazda, hogyha az előbbi azt mondja a másiknak, hogy meg kellene a terméket egy kicsit változtatni, pl. a tengelye ne jobbról balra, hanem fordítva forogjon, mert úgy jobban eladható...akkor már mindjárt megint jön a sértődömség, probléma, húzodik a fantasztikus termék piacravitele.

Én is kíváncsi vagyok, hogyan kell bánni egy pénzügyi tanácsadóval. Miért kell vele kegyetlenül bánnom, nem egy az érdekünk?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2010.11.12. 09:29:57

@iamsam: Jaj, dehogyis kell kegyetlenül bánni velük -- csak felvetődött ez a kérdés, ami szerintem nagyon sokrétű probléma és elég messzire vezet, és úgy gondoltam ahelyet hogy az egésznek a felszínét kapargatnál másfél mondatban, inkább írok majd egy rendes cikket erről. De hogy itt se maradjon szó nélkül, hát válaszolok rá valami jópofát.

De mostmár látom, hogy ha valaki blog-írásra adja a fejét, az azt kockáztatja, hogy az emberek esetleg elhiszik amit leír. Már látom a lelki szemeim előtt, ahogy felbőszült tömegek járják a nagyvárosok utcáit, pénzügyi tanácsadókat lincselnek, majd a rendőrségi felelősségrevonáskor azt mondják, hogy "dehát mi csak azt csináltuk, amit a Szobonya javasolt a kockázati tőke blogon!"

Szóval a "pénzügyi tanácsadó" kérdéskör bonyolult ügy, de kegyetlenek azért ne egytek velük. Vagy ha mégis, legalább ne hivatkozzatok rám.

szabomorvai 2010.11.12. 16:10:40

@pikkkli: Részben egyetértek. Szerintem egy feltaláló- legalábbis egy jelentős részük - nem azért talál fel valamit, mert azt jól piacra lehet dobni, hanem mert intellektuális kihívásnak gondolja a Valami megalkotását. (Ha egy feltaláló netán olvasná a blogot, nagyon kíváncsi lennék az ő véleményére is erről a feltevésemről.) Ettől függetlenül, ha már feltalálta - és emiatt nehéz az egész piacra vitel -, édesgyermekének tekinti, akit egyenesen szentségtörés volna pénzért elárusítani, így hát vagy kiteszi otthon a vitrinbe, vagy megpróbál rá céget alapítani, és ő maga menedzselni azt. Szóval szerintem nincsenek tonnaszám eladásra váró találmányok valamelyik sarokban, sokkal több lehet viszont a boldogtalan feltalálók száma, akik céget vezetnek (amihez nem értenek), ahelyett hogy feltalálással foglalkoznának (amit igazán szeretnének csinálni). Dehát az embör a saját gyermekéért mit meg nem tesz....