Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2011.01.27. 15:29 Szobonya Péter

A cégérték meghatározásának objektív módja

Tudok egy jó módszert arra, hogy hogyan lehet objektíve és fillérre pontosan meghatározni egy cég értékét.

Úgy hogy eladod.

 

 Tudom hogy ez nonszensz, hát persze hogy senki nem fogja eladni a cégét csak azért, hogy tutira megtudja mennyit is ér valójában -- de most mit tegyünk, más biztos módszer nem létezik. Az összes többi módszer mindenféle feltételezésekre épül, bizonytalan és nagyon nagy hibaszázalékkal dolgozik.

De miért nem létezik objektív módszer? Miért nincs egy rendes módszer arra, hogy megvizsgálok egy céget kívülről-belülről, átnézem minden szerződését, átbogarászom a könyvelését, tégláról téglára megvizsgálom az ingatlanait, megszámolom és megmérem a készleteit, aztán rámondom hogy ez a cég így ahogy van, cakumpakk, ér összesen háromszázhuszonnyolcmillió kettőszázötvenkilencezer négyszázhuszonhat forintot -- ez tényleg nem működik? 

Tényleg.

Nem csak az a gond, hogy egy céget sosem lehet teljesen tökéletesen átvizsgálni, mindig maradnak rejtve kisebb-nagyobb dolgok, amik befolyásolják az értékét; ettől van egy sokkal nagyobb akadálya is az objektív értékelésnek. Az a gond, hogy már a "mennyit ér" sem objektív definíció; attól függ kinek, mikor, milyen célra, stb.

Egy cég mindig egyedi darab, egyszeri és megismételhetetlen, persze lehetnek hozzá hasonlók, de ugyanolyan nincs, nem volt, és nem is lesz soha. Ebből a szempontból nézve olyan mint egy műtárgy. Egy Van Gogh festmény mennyit ér? Hát attól függ kinek; amíg van a világon olyan dúsgazdag pacák, aki sokmilliárdot hajlandó (és képes) adni azért, hogy ott lógjon a falán, és hogy mindenki megtudja hogy milyen gazdag ember is ő voltaképpen, hát addig sokmilliárdot ér. De ha a világon élő dúsgazdag pacákok valamilyen rejtélyes oknál fogva egyik napról a másikra mind egy szálig Picasso-imádóvá válnának, és ügyet sem vetnének Van Goghra, akkor a Van Gogh-képek ára mindjárt a meredeken zuhanna.

Egy cég értékelése ettől egy picivel objektívebb; de csak egy hajszálnyival. Annyival objektívebb, hogy egy befektető általában nem azért vásárol meg egy céget, mert neki az annyira tetszik, mert beleszerelmesedett, mint egy műgyűjtő egy műbe, hanem azért, mert arra számít, hogy a befektetett pénze pénzt fial majd, szaporodik, hozamot termel. És ez egy fontos kapaszkodó, gyakorlatilag az egyetlen valamirevaló kapaszkodó a cégértékeléssel foglalkozó szakemberek számára, a legjobb cégértékelési módszerek tehát azon alapulnak, hogy a cég mennyi pénzt tud majd a jövőben termelni. A jövőbeni várható pénztermelő képességhez hozzárendeljük a megvalósulás kockázatát, mindezt visszaszámoljuk mai értékre, és máris megvan hogy mennyit ér ez az egész, ezt hívják diszkontált cashflow alapú cégértékelésnek. De hát ez is messze van a tökéletestől, a jövőbeni pénzáramokat csak becsülni tudjuk (ugyan ki tudja azt pontosan megmondani, hogy három év múlva mennyi nyeresége lesz? senki), a megvalósulás kockázata ugyancsak becslés, becslést szorzok becsléssel, ebből nem jöhet más ki mint becslés, mégpedig jó nagy bizonytalansággal. És akkor még nem is számoltunk azzal, hogy a befektetők nem feltétlenül kizárólag a pénztermelő képességet tartják szem előtt; az egyiknek fontos hogy a befektetésével a közjót szolgálja, a másik ökológiai perspektívában gondolkodik, a harmadiknak fáj a foga, a negyediknek pedig megtetszett a titkárnő feneke ... és ezek mind-mind befolyásolják azt, tudatosan vagy tudat alatt, hogy az adott cégért egy befektető mennyi pénzt hajlandó adni.

Szóval bármennyire elcsépelt, béna, semmitmondó, mégis igaz: egy cég annyit ér, amennyiért el lehet adni.

15 komment · 1 trackback

Címkék: befektetés befektető portfolioblogger cégeladás cégértékelés


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr112618378

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 2011.01.27. 21:47:12

Hogyan értékelünk céget?Diszkontált Cash-Flow, likvidálási érték, EBITDA szorzó…és egy meglepetés módszer!...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

noszty 2011.01.27. 16:50:36

Ez valóban így van, de egy "szerintem kb ennyit ér" kalkulációra azért mégis szükség van!

Hiszen pont az eladáskor általában mindkét fél előáll egy általa reálisnak vélt számítással, aztán a végén megállapodnak valamiben...

Az objektivitás nyilván lehetetlen, a cél a legvédhetőbb, legjobban alátámasztott verzió elkészítése.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.01.28. 10:30:11

Hát persze, teljesen igazad van, szükséges és fontos. Most így utólag átgondolva lehet hogy szándékom ellenére azt a benyomást sikerült keltenem, hogy a cégértékelésnek egyáltalán ne lenne értelme -- nos, nem így gondolom; a cégérték becslése rendkívül fontos, egyenesen nélkülözhetetlen, még akkor is ha elkerülhetetlen bizonyos hibaszázalék; főleg amikor valaki konkrétan céget akar venni vagy eladni, de bizonyos más esetekben is.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2011.01.28. 20:40:19

Ertem en, hogy fontos a cegertekeles, ha el akarom adni a ceget. De mas esetben van ennek ertelme? Marmint ha en egy atlagos cegvezeto vagyok, akkor miert foglalkoznek ezzel?

szabomorvai 2011.01.31. 12:10:56

Én tudok egy másik biztos módszert arra, hogy megtudjuk a cég valódi értékét. Ez is bizonyos formában eladás: be kell vezetni tőzsdére. Ha nem akarom bevezetni, még akkor is van remény, hogy valamelyes képet kapjak az értékéről. Azokban az országokban, amelyekben létezik normális tőzsde, alkalmazható ez a cégértékelési módszer. A cégemet összehasonlítom egy olyan tőzsdei cég értékével, amelyik a lehető legközelebb áll hozzá profilban, méretben, ismertségben, perspektívában, stb. Ebből, tudva a tőzsdei cég papírjainak értékét és a mérleg szerinti eredményét (P/E), visszaszámolható, hogy mennyit mutatna az én cégem értéke a tőzsdei bevezetést követően.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2011.01.31. 14:36:10

@ghyca: Ez tok jo, de minek? Tudjak a klubba hencegni, vagy ertelmesebb celja is van.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.01.31. 14:48:35

@pikkkli: Hát az is lehet éppen egy motiváció, hogy tudj vele a klubban hencegni .... másképp fogalmazva ha belevágtál egy vállalkozásba, és öt év alatt úgy érzed eljutottál valahová, de jó lenne pontosabban tuni, hogy hová is, akkor elképzelhető hogy érdemes egy a cég értékét felbecsültetni egy szakemberrel; pusztán azért hogy jobban lásd, hogy hol tartasz éppen a hosszú távú céljaid elérésében.

De azért nem ez a jellemző. Általában cégértékelést az csináltat, aki:
1. céget akar eladni
2. céget akar venni
3. egy meglévő céghez tőkéstársat akar bevonni
4. egy meglévő céghez tőkéstársként akar beszállni
... meg van még néhány hasonló eset. Szóval a cégértékelés nem éppen a napi rutin része egy cég életében, és nem is kell hogy az legyen.

szabomorvai 2011.01.31. 14:50:10

@pikkkli: Szerintem az ember a cége értékét pont azért szeretné tudni, amiért mondjuk a házáét.

1. szeretné eladni, és tudni akarja, mennyit kérhet érte (és pont jó is az analógia, mert vagy megnézi az ingatlanhirdetések között a hasonló házak árát = tőzsde, vagy hív egy értékbecslőt = cégértékelés)

2. szeretné tudni csak úgy, magának, vagy hencegni.

...vagy van más eset is??

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.01.31. 14:52:13

@ghyca: Igen, ez a hasonló profilú tőzsdei céggel való összehasonlítás az értékelés egyik lehetséges módszere (Magyarországon inkább csak elméletben, mint a gyakorlatban, mert nagyon kicsi a tőzsde, kevés az összehasonlításra alkalmas cég). De azért ez is csak becslés marad, pontos értékmeghatározásra nem alkalmas.

dominó123 2011.02.22. 13:06:52

Szerintem valamilyen szintű cégértékelésre mindig és folyamatosan szüksége van egy felelős vállalati vezetőnek. Nem azért, hogy hencegjen vele a klubban, hanem hogy képben legyen, hol vannak, hogy állnak, mit, merre tervezzen a jövőben. Évente egy „sima” (kontrolling) elemzéssel, akciókor pedig ennek pontosításával lehet megtenni. A bizonytalanságról/hibaszázalékról meg annyit, hogy persze, kellenek előrejelzések, hogy mennyit hozhat a következő években? vagy mennyire lesz életképes? fel fog-e tudni futni /van-e benne potenciál? De ezek olyan sok mindentől függnek: ki vezeti a céget, milyen elvek és célok mentén, hogy 100%-os eredményre nem is igazán lehet törekedni. Az, hogy mennyiért lehet eladni egy céget? Amennyiért megveszik. De mennyit adnának érte? Amennyit a vevőnek megér. Amennyit ő érez, hogy adna érte. És itt be is jön a közgazdaságtan egyik (vagy egyetlen) biztos bizonytalansági tényezője: az emberek érzelmi alapokon hoznak döntéseket.

cegkezelo.hu · http://www.cegkezelo.hu/index.php 2011.02.24. 20:49:47

Kíváncsi lennék, hogy tudna-e egy szakértő olyan értékelést készíteni, amelyiket egy másik szakértő nem tudna kifogásolni, felülbírálni, illetve ha mondjuk 100 szakértő készítené el egyetlen cég értékelését, lenne-e kettő egyforma ezek között.
Nagyvállalatoknál ez persze bonyolultabb, de a tőzsde egyértelmű jelzést adhat. 'szépek' ezek a cégértékelési szisztémák, DCF, EBITDA szorzó és társaik, de nagyon csak alap dolgokat lehet belőlük kis hazánkban használni KKV-knál.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.02.25. 10:42:40

@cegkezelo.hu: Igen, teljesen igazad van, mivel nagyon nagy a bizonytalanság annak megítélésében, hogy egy cég tulajdonképpen mennyit érhet, ezért ahány szakértőt megkérdezel, annyi eredményt fogsz kapni. De azért jó eséllyel ezek korrelálnak, nem lesznek nagyságrendi különbségek, tehát pl. az még rendben van, hogy az egyik szakértő szerint az adott cég ér mondjuk 150 millió Ft-ot, a másik szerint csak 120-at, a harmadik meg neadjisten 180-ra taksálja ... de valószínűleg senki sem fogja azt mondani, hogy az az adott cég ötszázmilliót érne.

Ami meg a módszereket illeti, ha tudsz ezeknél jobbat, szólj nekem is.

cegkezelo.hu · http://www.cegkezelo.hu/index.php 2011.02.25. 14:33:32

@Szobonya Péter: Mi kidolgoztunk magunknak tapasztalatok alapján egy 12 pontos értékelő rendszert és azzal korrigáljuk a szorzószámot, persze a 12 pontból van ahol csak 5 használható, és ez még egy egyszerű rendszer:) Ezek a korrekciók pedig úgy lettek kidolgozva, hogy a megnéztük hogy a vevők részéről mi befolyásolja legjobban a vásárlást. Amikor jelentkezik valaki, hogy eladná a cégét és van elképzelése az árról, az viszont alacsonyabb, mint amennyit valójában érne a cég egy értékelés szerint, azért általában nem ellenkezünk.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.02.25. 15:16:50

@cegkezelo.hu: Éz tök érdekes, amit írsz. Én a magam részéről alapvetően DCF-párti vagyok, továbbá (a nagyon kicsi cégektől eltekintve) minden esetben a helyzet egyedi elbírálásának híve, emiatt van bennem némi óvatos bizalmatlanság a sztenderdizáló módszerekkel szemben; de ha az értékelési rendszeretekről valami információt meg lehet tudni, engem nagyon érdekelne. Nincs kedved egy rövid cikkben bemutatni a rendszeretek lényegét(természetesen csak ami nem titkos) itt a blogon?

cegkezelo.hu · http://www.cegkezelo.hu/index.php 2011.02.26. 13:27:28

Rátapintottál a lényegre, ez az általunk használt rendszer nagyon egyedi és sok tapasztalat alapján alakult ki, emiatt vigyázunk is rá és nem publikáljuk sehol. Még azok a cégek sem kapnak erről konkrét infót, akik cégértékelést készíttetnek velünk, így egy értékelésben vigyázunk még a konstansok megfogalmazására is.
Persze írhatok egy rövid cikket a rendszer lényegéről és az indokokról amelyek alátámasztják a használatának 'életszerűségét', viszont ez tényleg rövid lenne.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.02.28. 18:50:03

@cegkezelo.hu: Én örülnék neki ha írnál erről egy cikket, még ha csak rövidet is. Néhány mondat éppen elég.