Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2011.03.07. 17:39 Molnár Szabolcs

Az Ötlet

Általában az induló vállalkozások (amikkel a most induló cikksorozatomban is foglalkozok) egy forradalmi ötlettel kezdődnek. Olyan ötletekről van itt szó, amiből az ember a nap végén sok-sok pénzt szeretne csinálni.

Támad egy ötletük, de lássuk be: ez így önmagában kevés. Mindenkinek van ötlete. Sőt, mindenkinek milliónyi ötlete van. Pusztán az ötletből nem lesz egy működő, piacképes vállalkozás.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ötlet önmagában nem ér semmit, hacsak nem valósítják azt meg. Sőt tovább megyek, nem ér semmit, ha nem megfelelő módon valósítják meg. Sőt még tovább megyek, és azt mondom, az ötlet még inkább nem ér semmit, ha már valaki megvalósította, kifejlesztette, és már piacra is dobta, úgy, hogy minden iparjogi vagy szerzőjogi védelemmel rendelkezik, ugyanis ennek a valószínűsége is fennáll.

Emiatt fontos, hogy amikor felmerül bennünk egy ötlet, vizsgáljuk meg alaposabban mielőtt komolyabban beleéljük magunkat.

 

Mikor jó egy ötlet?

Az ötlet lehet egy új innovatív termék, új eljárás, újszerű szolgáltatás, egy új üzleti modell.

 A jó ötlet lehet bármi, ami egy tényleges piaci igényt elégít ki, van rá fizetőképes kereslet, az ötlet kitalálója meg is tudja azt valósítani, és általa profitot is tud majd termelni.

Érdemes ezt már a legelején fejben tartani.  A fenti kritériumoknak az alapos vizsgálata a felkészülési, tervezési folyamat része lesz majd, és az üzleti terv elkészítésében csúcsosodik majd ki. Így, hogy az ötlet valóban jó-e (a fenti definíció alapján) csak hetekkel, sokszor hónapokkal később derülhet ki, amikor is az üzleti terv elkészül. (Részletesen a Felkészülés című fejezetben foglalkozom ezzel a témával.)

Amit viszont mindenféle kutatás, fejlesztés, és alapos üzleti elemzés előtt érdemes megcsinálni, az egy előkutatás.

 

  Végezzünk előkutatást!

Amikor támad egy ötletünk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a világon ezen már emberek százai gondolkodtak, és ötlet szinten felmerült bennük. Abban is biztosak lehetünk, hogy nagyon sokan már el is kezdtek dolgozni rajta vagy valami nagyon hasonlón.Ezért érdemes az egészet egy kutatással kezdeni.

Szerencsére egy olyan korban élünk, amikor legtöbbször az információ mindenki számára szabadon elérhető, csak egy internetkapcsolat, és egy számítógép kell hozzá.

 

Nézzünk utána, hogy valóban jó ötlet-e? Mások hasonló területen mire jutottak? Esetleg más nem állt-e elő hasonló ötlettel? Nem valósította-e meg már? Ha igen milyen eredményeket tudott felmutatni? Ha nem sikerült neki, mi volt az oka?

Egy egyszerű internetes kereséssel megspórolhatunk több évnyi kutatómunkát, fejlesztést, több millió forintnyi befektetést, amennyiben kiderül, hogy az az ötlet amit szeretnénk megvalósítani, már mások rég megvalósították, és nekünk esélyünk sincs labdába rúgni, vagy kiderült, hogy nem is megvalósítható.

Az is lehetséges, hogy az adott ötlet (találmány, innováció) ami bár nem jelent meg a piacon termék formájában, de mások már szabadalmaztatták, iparjogi védelem alatt áll. Hogy ezt elkerüljük, nézzünk utána hazai, és nemzetközi adatbázisokban.

Amikor meggyőződtünk arról, hogy ötletünk valóban piacképes, mások még nem valósították meg, vagy nem a megfelelő formában valósították meg, akkor álljunk neki a részletes kutatásnak, fejlesztésnek, megvalósításnak.

Amennyiben a fenti kritériumoknak megfelel az ötletünk, már jó helyen keresgélünk, de tudatosítsuk magunkban, hogy a munka nagy része még csak most kezdődik, és mire az ötletből működőképes vállalkozás lesz, valószínűleg több évnyi munkát bele kell ölnünk a megvalósításába.

Ha véletlenül az jön ki, hogy a fenti okok bármelyike miatt nem érdemes és teljesen felesleges ebbe az ötletbe energiát fektetnünk, akkor ne féljünk meghozni a döntést, és fejezzük be, aztán kezdjünk el agyalni egy új ötleten, keressünk egy másik lehetőséget. Mindenesetre, semmiféleképpen se adjuk fel.

 

Mi a következő lépés?

Mint a fentiekben is láthattuk, az ötlet maga kevés, ugyanis csak az, hogy önmagunk számára eldöntsük, hogy az ötlet jó-e vagy nem, hetekbe, sőt hónapokba telhet. Így semmilyen szinten sem várható el a kockázati tőketársaságoktól, hogy egy ötlettel előálló embert bármilyen szinten is komolyan vegyenek, vagy egyáltalán szóba álljanak vele.

Akkor mégis mit tegyen az ember? Ezzel foglalkozom ebben a cikksorozatban. Lépésenként bemutatom, hogy egy kutató, fejlesztő, egy induló technológiai vagy garázsfejlesztő cég milyen utat is kell hogy bejárjon, ez kb. mennyi ideig tarthat Magyarországon ahhoz, hogy a végén sikeresen bevonjuk a kockázati tőkét a cégünkbe.

De ne feledjünk: a kockázati tőke bevonása nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy a vállalkozó meg tudja valósítani céljait, sikeresen piacra vigye a termékét, és cégéből sikeres, folyamatosan növekvő vállalkozás legyen, ami a nap végén rengeteg profitot termel önmagának, és a befektetőinek egyaránt. Ezért annak ellenére, hogy a cikksorozatom a kockázati tőkebevonását jelöli meg végső célként, ennek a célnak az elérése, valójában csak egy még nagyobb munka megkezdését jelenti majd.

13 komment

Címkék: ötlet kockázati tőke mások írták induló vállalkozás portfolioblogger


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr382719088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szTibor 2011.03.11. 10:19:41

Nagyon jó cikk lett, gondolat ébresztő. :)

Nekem az a bajom az üzleti terv készítéssel, hogy magától a kutatástól és fejlesztéstől veszi el az időt, és iszonyat fárasztó tud lenni, főleg úgy, hogy a kutató nagy valószínűséggel nem közgazdász és az ilyen dolgok nem is érdeklik.

Esetleg ilyenkor lehetne bevonni valakit, aki az egésznek ezt a részét megcsinálná, de kíváncsi lennék, hogy a kockázati tőkések, hogyan állnak a "bér-üzletiterv-íráshoz".

Molnár Szabolcs 2011.03.12. 11:12:14

Köszönöm!

Ami az üzleti terv készítést illet, egy későbbi cikkembe külön foglalkozom ezzel a témával. Elöljáróba annyit, hogy az üzleti tervezésre rá kell érezni. Sokszor több heti munka után egyszer csak összeáll minden és akkor döbben rá az ember, hogy ez nem is butaság.
A "bér-üzletiterv-írás"-ról az a véleményem, hogy maga az írást és fogalmazást más megcsinálhatja, megszerkesztheti, de így is rengetek konzultációt, kutatást és számolást igényel. Ezt nem lehet megúszni. A vállalkozónak (kutatónak, fejlesztőnek, alapítónak) a tervezésnek a szerves része kell, hogy legyen. Mert kezdetben ő maga a vállalkozás.

pikkkli · http://ch.linkedin.com/in/poki1 2011.03.15. 08:38:13

Nekem az a velemenyem a ber-uzletiterv-iras-rol, hogy erdemes bevonni tanacsadot. Tobb szempontbol is
1 - mivel nem ez a napi teendoje a vallalkozonak, ha valaki nem figyel oda, akkor konnyen a todo lista "sohanemfogommegcsinalni melysegere kerul" a tanacsado nyomhatja a folyamatot
2 - tanacsadonak megvan a strukturalis, strategiai modszertana, hogy is kell egy ilyen tervet osszeallitani, milyen kerdesekre kell valaszolni. Ez sok idot megsporol
3 - Van kivel atbeszelni a temat. Ezzel le lehet merni egy kulso szemlelon (szakerto raadasul) keresztul mennyire eletpekepes az otlet, mi a jo megoldas. Igy egy nagyon elvezetes folyamatta tud valni (vegre a ceg strategiajarol lehet beszelgetni, kilepve a napi forgatakbol)
4 - olcsobb, mint sajat erobol honapokig vekengeni, csomo mindennek utananolvasni, szamlalhatatlan esteket a netes strategiai forumokon tolteni tanulaskeppen, majd bebukni a befektetok elott valami apro butasag miatt es soha nem kapni toket toluk.

Molnár Szabolcs 2011.03.15. 21:29:00

Egyet értek azzal amiket írsz. Annyit azért kiemelnék újra, hogy szerintem a vállalkozónak aktívan részt kell vennie az üzleti terve megalkotásában és nem szabad neki lepasszolni egy külső tanácsadónak csak, hogy meglegyen, mint valami kötelező rossz.

Itt jön képbe magának a tanácsadónak a felelőssége is, ugyanis ő kell, hogy legyen a felelőse annak, hogy valóban használható, kifejező üzleti terv készüljön.

Mondjuk kíváncsi lennék, hogy egy ilyen szakértőt hol lehet találni, milyen konstrukciókban szoktak dolgozni, és általában mennyiért?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.03.15. 21:46:09

@Molnár Szabolcs: Hát, mondjuk itt:

www.compleo-consulting.hu/

Én konkrétan ezzel foglalkozom, úgyhogy ha van konkrét kérdésed, szívesen elmondom hogy hogy megy ez.

lelo10 2011.03.16. 23:25:08

@Szobonya Péter: Engem érdekelne a folyamat.
Konkrét kérdés, hogy van egy ötlet, profitot termel, az egész világra ki lehet terjeszteni, és nem csak az én életemet teszi jobbá hanem az emberekét is.jelenleg a papir és a ceruza állapotában van a történet, és erősen körvonalazódnak a kivitelezési, és üzemeltetési megoldások.
Tehát mielőtt még több energiát és pénzt fektetünk az ötletbe, tudni szeretnénk, hogy a projekt nem bukik el már az alapoknál.

Magyarországon, van e olyan befektető aki 100 milliót fektet egy magvető vállalkozásba?

Molnár Szabolcs 2011.03.18. 00:15:36

Volt már rá példa, hogy kockázati tőketársaság induló vállalkozásba fektetett Magyarországon, bár az is igaz, hogy nem igazán jellemző.

A Primus Capital volt az aki 2005-ben 300.000 USD fektetett, az akkor indult Intellio kft-be. Két év fejlesztés után jelentek meg a termékükkel, az intelligens kamerákkal. Azóta is újabb és újabb tőkéket vonnak be mind Magyarországon (2010-ben Portfolion 400 millió forint), mint külföldről.
Érdekesség, hogy ők például tanácsadón keresztül vették fel a kapcsolatot a Primus Capital ügyvezetőjével.

Az Intellio érdekes eset, csak sajnos nagyon kevés információt lehet róluk találni, főleg arról, hogy hogyan is indultak. :(

lelo10 2011.03.18. 09:57:41

@Molnár Szabolcs: Köszönöm a választ.

egy másik kérdés, hogy ha termék kifejlesztésére angyal támogatást szerzek, akkor utána a hálózat kiépítésére kockázati tőkéseknél lehet pályázni, vagy ez nem nagyon működik, hogy 2 lépcsőben keresek befektetőt?

Molnár Szabolcs 2011.03.19. 20:31:31

Simán. :-D (hihi..mintha a kockázati tőkével kapcsolatban bármi is simán menne)
De maga az a tény, hogy üzleti angyalt vonsz be nem kizáró ok, sőt. Ez mutat egy fajta tulajdonságot, hogy képes vagy külső befektetővel együttműködni, ami magyar viszonylatban talán ritkának is mondható.

Az, hogy 2 lépcsőben vonnál be...nem hiszem, hogy működni fog. (bár így bármilyen nemű információ nélkül nehéz konkrétat mondani)
Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy sokkal több lépcsőben kell majd bevonnod tőkét.

Ebben a témában ajánlom Makra Zsolt egyik előadását:
uzletiangyal.net/download.php?docid=214383466a1a

Ebben van egy slide ami az Amazonnak a történetét mutatja be, hogy ők milyen ütemben, kitől és mennyi tőkét vontak be. Tanulságos.

De szerintem, az, hogy papíron van egy ötlet, az kevés. Kezdetnek nem rossz, de nem tartom valószínűnek, hogy befektetnének 100 milliót, hacsak nincsen olyan előéleted, kapcsolati tőkéd és/vagy háttered ami ezt indokolná.

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2011.03.22. 13:30:51

@lelo10: A Szabolcshoz csatlakozva: ha van egy üzleti ötleted (papír és ceruza állapotban), és 100 millió Ft tőkebefektetésre lenne szükséged arra, hogy tovább tudj lépni ... akkor felejtsd el.

Egy ötletre senki nem fog adni 100 milkát. Még akkor sem, ha az az ötlet tényleg jó. De lehet hogy 5-öt igen; abból ki tudod rendesen dolgozni, ha pl. egy találmányról van szó, akkor tudsz csinálni egy rendes prototípust, tudod szabadalmaztatni, meg tudod szervezni a gyártást, utána tudsz rendesen nézni, hogy milyen értékesítési csatornákon lehet a vevőkhöz lejuttatni -- és így már be lehet próbálkozni egy 100 milliós befektetéshez is.

Az pedig nem csak hogy lehetséges,hanem egyeneen a dolgok normális menete, hogy az első lépéseket a saját megtakarított pénzedből teszed meg, utána kölcsönkérsz a rokonoktól, aztán bevonsz egy üzleti angyalt, utána egy kockázati tőketársaságot -- és így tovább a tőzsdére menetelig.

bzs69 · http://ingatlanos-zsolti.blog.hu 2013.11.11. 15:26:43

Tisztelt Péter!
Szeretném előre jelezni, hogy nem reklamáció miatt írok! Jobban meg akarom ismerni a kockázati tőke befektetők gondolkodását, lehet, hogy rosszul fogtam neki.

Korábban elküldtem Önökhöz az ötletemet. Az ígéretük szerint valóban válaszoltak egy napon belül. Sajnos nemleges választ kaptam, nem tudnak segíteni.
Tudom, az általam kitanult szakmát az átlag emberek szerencse játéknak, NAGYON kockázatosnak tartják. Deviza-tőzsdei kereskedésről van szó. Pedig a szakszerűség ezen a területen is csak az átlagos kockázatot hordozza, nem többet.
Kérdésem: a kockázati tőke befektetőnek miért kell jobb üzlet annál, mint hogy 2 nap alatt be lehet szállni, addig marad benne, amíg akar, két nap alatt ki lehet szállni. A nyereséget 16% adó terheli. Nem kell ügyvédeket, könyvelőket fizetni. nincs alkalmazott, bérköltség? A kérdés kicsit cinikus, tudom. Bennem csak egy válasz fogalmazódik meg, amit adhatnak: túl kockázatos. Van más válasz is vagy tényleg a kockázati tőkét befektető személy vagy cég csak materiális dolgokban tud gondolkodni?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2013.11.18. 11:45:00

@bzs69: Huh, örülök, hogy a megkeresésére hamar válaszoltunk (ellentétben például a kommentre adott mostani válaszra -- bocs a lassú reakcióért).

Az a helyzet, hogy a különféle befektetők milliói különféle befektetési lehetőségek ezrei közül válogathatnak, ki-ki gusztusa, érdeklődése, kockázatvállaló készsége, hozamelvárása, hiszékenysége stb. alapján eldöntheti, hogy neki éppen melyik a szimpatikus.

Az intézményi kockázati tőkebefektetők (Magyarországon általában: alapkezelők) nem a saját pénzüket fektetik be, hanem a befektetőik pénzét, amit azok azért bíztak rájuk, hogy azt kockázati tőkeként fektessék be. Egy alapkezelő egyszerűen NEM TEHETI MEG, hogy a rá bízott pénzt ne kockázati tőkeként fektesse be.

A magánbefektetők esetében más a helyzet, egy gazdag magánember szabadon rendelkezik a vagyonával, és abba fekteti be, amibe csak óhajtja -- vannak is akik a termőföldben hisznek, van aki inkább nemzetközi részvényportfóliót állít össze, van aki az amerikai állampapírokra esküszik, és van aki inkább műtárgyakban utazik. És szerencsére van, aki startupcégekbe fektet, kockázati tőkeként, és olyan is van, aki devizapozíciókba teszi a pénzét.

bzs69 · http://ingatlanos-zsolti.blog.hu 2013.11.18. 15:32:48

Köszönöm a választ!

Ha Ön szerint van olyan magánember, akik deviza pozíciókba teszik a pénzüket, akkor ezek az emberek hol vannak?
Merthogy pont azért kerestem meg Önöket, hogy ilyen emberekkel összehozzanak. Azt gondoltam az oldaluk alapján, hogy Önök a sok-sok év alatt már rendelkeznek olyan ügyfél körrel, akiknek az én megkeresésemet továbbítani tudják. Egy kapocsként értelmeztem az Ön cégét. A devizakereskedelem brókerein keresztül napi 5000 milliárd USD fordul meg. Azt gondolom, hogy az én megkeresésem az óriás, a nagy és a kistőkést is érdekelheti.
Sőt cégeket is. Nyugat-európában gyakorlat, hogy cégeknek saját deviza osztályuk van, ahol tréderek kereskednek a cég megtakarított pénzével a deviza piacon. Hallottam olyan esetről, hogy komoly cégek nyereségét nem az alaptevékenységből érték el (mert éppen válság volt), hanem a deviza osztály "szállította a fizetéseket". Nyilván ez cégvezetői szemlélettől is függ. Ez például lehet, egy olyan terület, amit nálunk még nem csinál senki és egy kapcsolatokkal rendelkező cégnek lehet ez egy divíziója.
Nekem megvan a stratégiám, havi 5-10 %-ot keresek vele. Ha valakit érdekel, hívjon: 06 20 326 81 98