Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2012.02.01. 12:02 László Tóth

A magyar kockázati tőke piac sajátosságai

Magyarországon a kockázati tőke piac fellendülésének lehettünk tanúi az elmúlt években, köszönhetően a JEREMIE programoknak. Ebből szám szerint a második indul idén, melynek következtében a két JEREMIE programban összesen 80 milliárd forintnyi kockázati tőke lesz elérhető Magyarországon a vállalkozások számára. Mellettük más szereplők is mozognak ezen a piacon, akik vagy állami, vagy befektetői pénzekkel gazdálkodnak. Kik ők? Mik a jellemzőik? Mik a befektetési sajátosságaik? Mi lesz a befektetéseik sorsa? Ezeket a kérdéseket járjuk most egy kicsit körbe.

A magyar kockázati tőke piacát befektetői oldalról napjainkban dominálja a 8 JEREMIE alap, melyek a közeljövőben újabb JEREMIE alapokkal fognak bővülni. A legfontosabb tudni róluk azt, hogy 70%-ban állami, és 30%-ban magánbefektetők pénzével gazdálkodnak. Egyszerre jöttek létre, így komoly verseny alakult ki köztük a jó befektetési lehetőségekért, mivel sajnos ezekből jelenleg hiány van a magyar piacon. Bár 2013 december 31-ig ki kell helyezniük a rendelkezésükre álló tőkéjüket, eddig a pénz felét sem tudták befektetni. Ennek okai, többek között, hogy kevés az olyan vállalkozás, amely megérett a kockázati tőke bevonására, és a magyar vállalkozók is bizalmatlanok ezzel a befektetési formával szemben. Gyakran nem tudják feldolgozni azt, hogy a vállalkozásukban társtulajdonosként is megjelenjen valaki, aki pár év múlva eladja a cég egy részét, ráadásul nem is a tulajdonosnak.

A JEREMIE alapok mellett tavaly megjelent a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. is, mely azonban nem nevezhető kimondottan kockázati tőkebefektetőnek. Az első, és legfontosabb különbség, hogy tisztán állami pénzekből gazdálkodik, és az exit-nél is lehetővé teszi a tulajdonosok számára a szerzett tulajdonrész visszavásárlását. Azonban olyan komoly feltételeknek kell megfelelnie a vállalkozásoknak, mint hogy 2 évnél idősebbnek kell lennie a cégnek, vagy legalább 25 főt kell foglalkoztatnia legkésőbb a befektetést követő második évben.

Tisztán magánbefektetők pénzeivel gazdálkodó tőkealapok is találhatók Magyarországon. Ők színtisztán piaci alapon működnek, ami azt jelenti, hogy az alap lejáratán kívül nincsenek kőbe vésett időkorlátaik, és az exiteknél is elsősorban nemzetközi befektetőket keresnek meg az üzletrészük eladásával kapcsolatban.

Utóbbi csoportba tartozik Tüske Tamás az Enterprise Investors (EI) országigazgatója, aki felhívja a figyelmet arra, hogy bár élénkülés figyelhető meg a befektetések terén az elmúlt másfél évben, ez elsősorban a 100-400 millió forint értékű befektetéseket jelenti, amelyek túlnyomó részét a JEREMIE alapok valósították meg. Az igazán nagy tőkebevonások, mint például amit a Prezi is kapott, hiányoznak az országból, így lemaradóban vagyunk a térség országaihoz képest. Ennek véleménye szerint három fő oka van:

  • A vállalkozók nem akarnak kilépni a vállalkozásaikból
  • Kevés az olyan vállalkozó, aki egy sikeres vállalkozását eladva pár éven belül új vállalkozásba kezd
  • Kicsi a magyar piac

Mit is kezdenek a tőkebefektetők a pénzükkel, a válasz egyszerű: befektetik. Ezért is jöttek létre. Általános probléma azonban számukra a piacok telítettsége. Ezekre válaszként a tisztán piaci alapon működő befektetők kivárással válaszolnak, egyszerűen jobban megfontolják hová is fektetnek be. Ezt nem tehetik meg azonban a jelenleg is működő JEREMIE alapok. Nekik elő van írva, hogy 2013 végéig be kell fektetni a pénzüket. De hogy ezután hogyan fognak tudni kiszállni a befektetéseikből, az már egy másik kérdés. A legelőnyösebb, és a magyarországi kockázati tőke piacát előre mozdító fejlemény az lenne, ha ezek az alapok nemzetközi befektetőket találnának a befektetéseik értékesítésére. Az újonnan szerzett tőkét pedig vissza tudnák forgatni a magyar gazdaságba. Kockázati tényező viszont a magyar gazdaság jelenlegi kiszámíthatatlansága. Az eurozóna bizonytalansága, a forint ingadozás, a gazdaságpolitikai lépések, mind olyan tényezők, melyek komolyan befolyásolják ezt a piacot.

Szólj hozzá!

Címkék: 2012 kockázati tőke portfolioblogger tőkealap nemzetközi kitekintés


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr274042519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.