Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2012.08.24. 20:31 László Tóth

Hogyan várjuk JEREMIE-t?

Sültgalamb.jpgEz a poszt nem kifejezetten hősszerelmes lányoknak szól, ahogy arra a címből következtetni lehetne. Mégis, kicsit igen. Hisz a JEREMIE program második körének kiírásával mindenki „párt” szeretne majd magának találni, ami esetünkben egy tőkéstársat jelent vaskos csekkfüzettel. Na, de ehhez nem csak állnunk, és várnunk kell a sültgalamb szánkba való repülésére, hanem a sikerhez tenni is kell! A kérdés persze az, hogy mit és hogyan?

Egyre gyakrabban találkozok olyan ötletgazdákkal, vállalkozások tulajdonosaival és ügyvezetőkkel, akik várnak a befektető-kereséssel. Mégpedig arra várnak, hogy kihirdetésre kerüljenek a JEREMIE II-es győztesek és ezzel megjelenjen 10 új kockázati tőkealap Magyarországon. (Akik nem tudnák mi is pontosan a JEREMIE program, és a JEREMIE II, azoknak ajánlom elolvasni korábbi írásainkat például itt és itt.) Nincs is ezzel semmi baj, hisz ha a befektetők között nagy a verseny, az csak a tőkét keresőknek jó! A probléma csak akkor van, ha az adott projekten, cégen még lenne mit csiszolni, mielőtt befektetőket keres meg az ember.

Olyan ez, mintha valaki az előválogatókon bejutott volna az olimpiára, de utána abbahagyja az edzést, és csak azt várja mikor jön el a verseny napja. Addig nem csinál semmit, mert nem akar a versenyre lefáradni, hisz csúcsformában van! Pedig erre a napra készült már mióta! Előtte a lehetőség, hogy bajnok lehessen. De ezért tenni is kell!

Sokan azért óhajtoztak sóhajtoztak és imádkoztak, hogy ezekben a szűkös időkben legyenek olyan források, amik segítik a cégek fejlődését, ötletek megvalósítását. Most, amikor látni azt, hogy lesznek, a kérdés az, hogy ki készül ezekre a legmegfelelőbben? Hogy ha eldördül a startpisztoly, akkor minden készen álljon a futam megnyeréséhez.

Idén év végén már nagy valószínűséggel már működni fognak az új kockázati tőke alapok (de elkiabálni nem szeretnék semmit :S). Tehát most a kérdés az, hogy elkezdted már megvalósítani az ötletedet, vagy csak vársz? Elkezdted a felkészülést a tőkebevonásra? Megvan a terméked/szolgáltatásod/prototípusod? Fel tudsz már mutatni eredményeket? Ha IT fejlesztésről van szó, akkor egy deszkamodellt nem tudsz összerakni úgy, hogy hajnalokig fejlesztesz? Ha már működő céged van, akkor elkezdted már elkészíteni az üzleti terveid akár tanácsadók bevonásával? Ha új terméket akarsz piacra vezetni, akkor elkezdted már a próbálkozást, hogy meglásd a vásárlók reakcióit? Ha külföldre akarsz nyitni, akkor elkezdted a piackutatásokat és felvetted már a kapcsolatod leendő partnereiddel?

Vagy „még vársz”? Mire? A sültgalambra? Nos, az a legritkább esetben repül a szádba, mert nem nagyon vannak tollai!

3 komment

Címkék: 2012 kockázati tőke tőkebevonás portfolioblogger


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr454730114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalmiwarez 2012.09.05. 14:35:25

Olvastam a bejegyzéseket, nagyon tesztet és e szerint készítettünk el egy projektet. Ki is küldtük a projektünket befektetőknek. Álláspontom szerint maga a projekt állja a helyét, vagy legalábbis szerintem érdekesnek érdekes.
Eddig folyamatosan jönnek a negatív visszajelzések... és a következőkre kezdek rá jönni nézegetve a futó "támogatott" projektek kapcsán, keresve, hogy azok miért jobbak, mi az újdonság bennük. Pl: nem hiszem, hogy egy 1 milliomodik Mobile Apps készítő cég, akkor potenciállal rendelkezik, hogy 2-300 vagy 600 milliókat tegyenek bele. Még a web oldaluk se mondható profinak, vagy miért támogatnak a befektetők egy piacon lévő konkurenciákat (nem szeretnék minősíteni csak tapasztalatot írok le, keresem az üzletet ebben is).
Ráadásul az egyik megbeszélésen volt egy kiszólás is, hogy nem igazán kell nyereséget termelni a vállalkozásnak, ezt nem tudtam mire vélni....
Következőre gondolok, vagy én a következőt tenném, ha én is hozzá tudnék jutni ehhez az EU-s ingyen pénzhez.
Keresnék olyan vállalkozást vállalkozásokat, akik megbízhatók, akik nem költik el a pénzt, hanem mondjuk vesznek cégként beton biztos befektetést (pl: állampapír, stb...) ez 5 év alatt 30-50%-os hozamot, így a kockázati tőkésnek meg van a beadott tőkéje és ha jól tudom a Jeremie pénzt pedig nem hiszem, hogy 100%-ban vissza kell adni az EU-nak abból maradhat egy kicsi a befektetőnél....ez megint profit.
Ez persze soha nem derül ki, mert ugye a projekt az másról szól (valami egyszerűről), ráadásul az meg is tud valósulni papíron, csak a lényeget nem látja senki, mert az le van fedve....
Szóval egy ilyen befektetésnél a befektető több milliárdot tud kaszálni, anélkül, hogy bármilyen kockázatot is vállalna.... Sőt buta lenne vállalni.
Kíváncsi vagyok az Ön véleményére is, hogy ez így működhet vagy sem (bárcsak ne nekem lenne igazam, mert akkor sok hasznos projekt futtathatna M.O. és fejlődhetne a gazdaság, független attól, hogy a mi projektünk jó vagy sem)

kalmiwarez 2012.09.05. 14:51:14

Annyival egészítem, ki hogy jó ha 10 támogatott projektnek van egyáltalán weboldala....

László Tóth 2012.09.05. 22:00:27

@kalmiwarez: Kedves Kalmiwarez! Megnyugtatom, nem Önnek van igaza! És akkor most kezdeném a hozzászólás utolsó részével a válaszadást.

1. Mibe is kellene fektetni a kockázati tőkéseknek?
A kockázati tőkések vállalkozásokba, és nem állampapírokba vagy egyéb befektetési lehetőségekbe fektetik be a pénzüket. Arra is megvannak az adott pénzügyi szervezetek, de ezek nem a kockázati tőkebefektetők. Ők nem így realizálják a befektetéseik megtérülését, hanem az adott cég cégértéknövelésével a cégben szerzett tulajdonrészük értéke is nő. Később ezt eladva komoly haszonra tudnak szert tenni, ha "jó lóra tettek". Erre már van magyar példa is, a Cryo Management Kft. Jóval több hozamot ért el ezzel a befektetésével Portfolion, mint 30-50%. Nekik ebben van az üzlet, és nem a tőzsdében, pláne nem állampapírokban, amik nem hinném, hogy az Ön által említett 30-50%-os hozamot "kockázatmentesen produkálni tudnák. Szóval nem buták a tőkések, sőt....

2. A kockázati tőkésekről "lepattanás"
Megértem, hogy csalódott amiatt, mert folyton visszautasítják, de az is lehet, hogy a projektje valami miatt jelenleg nem alkalmas kockázati tőke bevonására. A projektgazdák, gyakran nem látják tárgyilagosan, kívülről a vállalkozásukat, és így hajlamosak azt túlértékelni. Ez természetes, hisz azért csinálják mert hisznek benne, időt és energiát nem sajnálva dolgoztak rajta. Egy szemértő azonban sokat segíthet a felkészülésben, vagy rámutathat azokra a pontokra, amik problémásak lehetnek a tőkebevonás szempontjából. Ha megkeres a laszlo.toth@compleo-consulting.hu email címen én is szívesen segítek Önöknek.

3. Kikbe is fektetnek a tőkések?
Az, hogy egy adott vállalkozásnak van-e honlapja vagy sincs, véleményem szerint nem releváns kérdés. A befektetők valami miatt amellett a cég mellett döntöttek. Vagy azért, mert illik a portfóliójukba, és egy másik portfólió cégükkel kiegészülve tökéletesen tudnak együttműködni, vagy azért, mert olyan a termékük/szolgáltatásuk, amire rövid időn belül nagy lehet a kereslet, stb. Számtalan indok van, miért lehet érdekes egy cég a befektetők számára.
Olyan pedig igenis előfordul, hogy egy cégnek nem kell nyereséget termelni. Tökéletes példa erre a Primus befektetése, a BBS Nanotechnológia Kft. Itt a cél az, hogy a BBS egy olyan hatóanyagot fejlesszen ki, több száz millió forintból, amit a rákos betegek kezelésénél hatékony gyógyszerek előállítására lehet használni. (Ez egy nagyon leegyszerűsített leírás persze) Ez a hatóanyag pedig lesz annyira értékes, hogy a nagyobb gyógyszergyárak a befektetés többszörösét is kifizethetik a molekuláért. A siker annak a kérdése, hogy milyen eredménnyel zárulnak a fejlesztések.

Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a képlet összetett, bonyolult, és a kockázati tőkések sem az ördögtől valók.