Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2012.12.12. 08:45 Szobonya Péter

Újabb varázsszó: a due diligence

A kockázati tőke világa tele van angol nyelvű szakszavakkal. Én a magam részéről harcos pártolója vagyok annak, hogy amikor csak lehet, egy kifejezésnek a magyar változatát igyekezzünk használni -- de ebben az iparágban nem minden angol nyelvű szakkifejezésnek honosodott meg a teljes értékű magyar megfelelője. Már maga a "kockázati tőke" kifejezés sem feltétlenül ugyanazt jelenti, mint az angol eredetije, a "venture capital"; sőt egyesek szerint ez egy elég szerencsétlenül sikerült fordítás, mert olyan tévképzeteket kelthet, mintha a kockázati tőke kifejezetten keresné a kockázatot. Pedig erről szó sincs. 

A múltkor már írtam a term sheetről; de az semmi a gyú dilidzsenszhez képest. 

DD-the-Easy-Way.jpg

(kép innen)

A due diligence egy angol nyelvű kifejezés, eredeti jelentésében kb. "kellő gondosság"-nak lehetne fordítani. A due diligence egyfajta cégátvilágítás, amelynek során a befektetők emberei belekukkantanak a cég (ha már van) könyvelésébe, a szerződéseibe, az engedélyeibe, a nyilvántartásaiba, alaposan megvizsgálják az alkalmazott technológiát stb. Ha még nincs cég, akkor nyilván egyszerűbb a dolog, de megvizsgálnivaló akkor is akad.

Mi a due diligence célja? 

A due diligence-re azért van szükség, hogy a befektető meggyőződjön a projektgazdától kapott információ valóságtartalmáról. Egészen a due diligence-ig ugyanis a befektető kevés kivételtől eltekintve a projektgazdától kap információkat. És hát a projektgazdákkal alkalmanként előfordul, hogy ... khm ... szépítik egy kicsit a dolgot, vagy a nyűgösebb témákat igyekszenek kerülni, de legalábbis a jelentőségüket csökkenteni. Ez tulajdonképpen teljesen érthető, hiszen végülis a piacon a gyümölcsösstandnál is az élelmes eladó szépen kifényesíti a legelöl lévő almákat, a kicsit csúnyábbakat meg hátrébb rakja, a fonnyadt oldalával lefelé. Ez eddig rendben is van, viszont  az is tagadhatatlanul előfordul, hogy a projekgazda hazudik. Vagy nem hazudik éppen, csak "nem bontja ki az igazság minden részletét", ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a Népszabadságnak. 

Szóval a befektetőnek az az érdeke, hogy ha lapulnak a projektgazda által elsunnyogott csontvázak a szekrényben (apropó: lehet egy csontvázat sunnyogni? fogalmazásnak béna, de képzavarnak egész jó!), akkor azok még azelőtt kerüljenek elő, mielőtt a befektető beletenné a pénzét. A due diligence-nek ez a célja. 

Mikor végzik a due diligence-t?

A due diligence-re általában akkor kerül sor, amikor az első tapogatózó tárgyalásokon a felek már túlvannak, a kölcsönös szimpátia megvan, ezután a befektetés kölcsönös feltételeiben megegyeztek -- egyelőre kötelezettség nélkül --, és erről aláírták a term sheet-et

Mi jön a due diligence után? 

Hát alapvetően kétféle dolog jöhet. Az egyik, hogy a befektetők sértődötten hátat fordítanak, és huss -- ebben az esetben a projektgazda kezdhet elgondolkodni azon, hogy mégiscsak kár volt úgy feltupírozni a valóságot, vagy eltitkolni azt, hogy egy kártérítési per van ellenük folyamatban. Ha a due diligence során kiderül, hogy eltitkoltál valamit, akkor nem lesz még egy esélyed arra, hogy magyarázatot adj. A szavahihetőségednek annyi, és szavahihetőség nélkül nincs befektetés.

De ha a due diligence jól zárul, a befektetőket ennek során nem éri semmilyen kellemetlen meglepetés, nem titkoltál el semmilyen lényeges, hátrányos információt (vagy, teszem hozzá zárójelben, sikerült azt úgy eltitkolni, hogy a due diligence során sem bukott ki, amire a magam részéről senkit nem bátorítok), akkor a következő lépés a korábbi term sheet kötelezővé varázslása, de inkább az a jellemző, hogy ilyenkor már egyenesen a befektetési dokumentáció elkészítésébe vágnak bele, aminek aláírása után jöhet a folyósítás első üteme.  

Amihez a magam részéről sok sikert kívánok minden kedves olvasónknak!

4 komment

Címkék: tippek 2012 portfolioblogger befektetőkeresés term sheet due diligence


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr624960206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zséroskenyér 2012.12.12. 09:13:00

erdekes, hasznos cikk, köszi!

( valoszinüleg a HP-nal is hasznat tudtak volna venni 1-2 eve :)

www.hwsw.hu/hirek/49384/hp-autonomy-pc-szerver-tarolo-szoftver-szolgaltatas-piac.html )

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2012.12.12. 09:48:13

@zséroskenyér: Ez tök érdekes, ez a HP-Autonomy sztori, amit belinkeltél. Nyilván végeztek vmilyen átvilágítást az akvizíció előtt, de ebből is látszik, hogy a befektetőknek borzasztó óvatosnak és körültekintőnek kell lenniük, különben könnyen jöhet a pofáraesés.

Hungarooo A Kifizető(dő)Eszköz · http://hungarooo.org/ 2012.12.12. 09:57:33

köszi, ezt még én is elsőre megértettem ;)

elang 2016.01.27. 17:02:30

Végre egy hely, ahol kifogástalan a helyesírás!