Névjegy

Szobonya Péter  Szobonya Péter

Üzleti szakértő, a Compleo Kft. ügyvezetője és vezető szakértője, a HVCA Oktatási Bizottságának korábbi tagja, a Spinoff Munkacsoport alapítója és első vezetője, a Spinoff Kerekasztal elindítója. Jól ismeri a hazai kockázatitőke-piac szereplőit, és a pénzvilág mozgatórugóit; szűkebb szakterülete az egyetemi találmányok üzleti hasznosítása.

Compleo

banner.jpg

Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2013.02.14. 21:09 Szobonya Péter

Mi lesz ha ellopják az ötletemet?

A kockázati tőke olyan befektetési célpontokat keres, amelyekben benne látja a bombasztikus üzlet lehetőségét; annak a lehetőségét, hogy az adott cég egy kis tőkével, némi odafigyeléssel és óriási adag szerencsével hatalmas üzleti sikerré válhat. Az ilyen gyöngyszemek reményében hajlandó kockázatot is vállalni -- bár, minden ellenkező híreszteléssel szemben, ezt nem szívesen teszi. 

Az ilyen gyöngyszemek megtalálásának egyik lehetséges módja, ha olyan vállalkozások között keresgél a befektető, amelyek valamilyen műszaki újításra, valamilyen forradalmi találmányra, vagy egy egészen újszerű üzleti megoldásra építenek. A kockázati tőke ezért keresi az innovációt: mert ez biztosíthatja a  kirobbanó üzleti sikert. Egy olyan üzleti modellnek, amely nélkülözi az innovációt, korlátozottak a növekedési kilátásai. Visszatérő példám, hogy ha egy forgalmas főútvonal mellett akarsz egy huszonnyolcadik benzinkutat nyitni, akkor a finanszírozást ne a kockázati tőkétől reméld, mert bár a benzinkút önmagában lehet hogy jó üzlet, de nagyon korlátozottak a növekedési lehetőségei.  

Szóval a kockázati tőketranzakcióknál mindig van valami innováció, egy találmány, egy újszerű megoldás, egy egyedi ötlet. És az is magától értetődő, hogy MIELŐTT a befektetők eldöntenék, hogy be akarnak-e fektetni, vagy sem, ezt az egyedi ötletet nemcsak hogy megismerni szeretnék, de meg is óhajtják vizsgálni jó alaposan, körüljárni minden oldalról, meggusztálni-megszimatolni-megkóstolgatni. Ez az ő részükről végülis teljesen érthető, nyilván senkitől nem várható el, hogy először befektessen, de majd csak utólag tudja meg, hogy mibe. 

stelideas.png

Csakhogy az ötletgazdák, feltalálók ettől teljesen kiszolgáltatottnak érzik magukat. Mi lesz, ha ellopják az ötletemet? Mi lesz, ha a befektető addig-addig vizsgálódik, amíg rájön, hogy ez az évszázad ötlete, aztán valami mondvacsinált indokkal lekoptat, majd megcsinálja az egészet maga? 

A problémára az egyik lehetséges megoldás a szabadalom, vagy másféle oltalom, segít a (új nevén) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; csakhát ez egyrészt korlátozottan alkalmazható, sokszor elég nehéz a gyakorlatban érvényesíteni, és az egész eljárás drága, macerás és hosszadalmas. 

De hát akkor mégis mit lehet tenni? 

Van két egyszerű szabály, amire ha a tőkebefektetőt remélő ötletgazda vagy feltaláló odafigyel, akkor nem érheti ilyen baj, nyugodtan alhat. 

1. szabály: nézd meg kivel állsz szóba!

A kettő közül ez a fontosabb, és az egyszerűbb: az óvatosság. Ez elég magától értetődőnek tűnik, nem? Pedig többször találkoztam olyan feltalálóval, aki borzasztóan óvatoskodva titkolózott a találmányával kapcsolatban; azonban, ha bárki -- hangsúlyozom BÁRKI -- megcsillogtatott előtte egy kis pénzmagot, akkor gondolkodás nélkül megosztotta az illetővel a legérzékenyebb információkat is. 

Az okos feltaláló vagy ötletgazda ezzel szemben megválogatja, hogy kivel áll szóba; és ha valakiben nem bízik, abban akkor sem (főleg akkor nem) bízik, ha az illető netán pénz ígér. 

Magyarországon nekem az a tapasztalatom, hogy a mértékadó intézményi befektetőkben (kockázati tőkealap-kezelőkben) meg lehet bízni. Honnan lehet ezeket leinformálni? 

  • Meg kell nézni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapját, ahol a bal oldali menüsor legfelső eleme a "Piaci szereplők", ide kattintva kapunk egy kis segédletet arra, hogy hogyan lehet rákeresni arra, hogy egy adott szervezet, cég valóban engedéllyel folytatja-e a pénzügyi tevékenységét
  • Meg kell nézni a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület honlapját, ahol ugyancsak lehet böngészni a tagok között. Az Egyesület egyebek mellett az etikai normák betartásán is őrködik, külön etikai bizottsággal is rendelkezik, és ezt a feladatukat komolyan is veszik. És a személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy akit a tagok között látunk, azok felől üzleti etikai szempontból nyugodtak lehetünk 

Egy komoly tőkebefektetőnek ugyanis elemi érdeke, hogy az általa megismert üzleti titkokat megőrizze; ha ugyanis valakinek folt esik a megbízhatóságán, akkor az tulajdonképpen kiírta magát a piacról. 

2. szabály: a szó elszáll, az írás megmarad!

Mielőtt kiadod az érzékenyebb üzleti adataidat (üzleti tervek, könyvelési adatok, technológiai leírások, szerződések stb.), feltétlenül írass alá a befektetővel egy titoktartási megállapodást, vagy nyilatkozatot (NDA-nak is szokták nevezni az angol neve után: non-disclosure agreement). A legtöbb intézményi befektetőnek megvan a maga szövegtervezete, amit készek aláírni a részletesebb üzleti tervek és egyéb érzékeny információk megismerése előtt. Itt is érdemes azonban néhány dologra odafigyelni: 

  • A titoktartási megállapodást a bizalmas információk átadása ELŐTT írjátok alá! Felejtsd el a "majd utólag lepapírozzuk" és hasonló mondatokat. 
  • Ne fogadj el bármilyen szöveget! Ha nem tetszik, amit a befektető javasol, kérdezz meg egy ügyvédet, és adott esetben nyugodtan javasolj változtatásokat a szövegen! Korábban találkoztam olyan szövegjavaslattal, amely szerint a projektgazda nyilatkozna arról, hogy tudomása van arról, hogy a befektető minden átadott információt titkosan kezel majd -- mondanom sem kell, ennek a befektetőre nézve semmilyen jogi következménye nincs. És bár a konkrét esetben a befektetőre a megbízhatatlanságnak a leghalványabb árnyéka sem vetült, mégis azt kértük, hogy a szöveget alakítsuk át oly módon, hogy azt ő mint titoktartásra kötelezett is aláírja; és ebbe némi huzavona után bele is mentek. 
  • Ha a szövegében nem tudtok megegyezésre jutni, keress más befektetőt! Hálistennek mostanában elég erős tőkekínálati piac van, úgyhogy ha az egyikkel nem tudtál megállapodni, majd megállapodsz a másikkal. 

Ennyi. Ha ezt a két alapvető óvatossági lépést nem hagyod ki, nem kell különösebben aggódnod az üzleti titkaid miatt. És ne feledd: attól még nem leszel sikeres üzletember, hogy a világ legjobb üzleti ötletét hétpecsétes titokként őrzöd!

8 komment

Címkék: titok pszáf pénzügyi szervezetek állami felügyelete nda portfolioblogger hvca befektetőkeresés magyar kockázati és magántőke egyesület befektetői bizalom titoktartási megállapodás


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr954971646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vakati 2013.02.15. 10:04:47

Arra lennék kíváncsi, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a befektető nem akarja aláírni a titoktartásit? Mi lehet ennek az oka? Komolynak számít-e egy befektető, ha nem hajlandó aláírni?

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2013.02.15. 15:49:39

@Vakati: Nos, az a kérdés, hogy mikor. Mert a kapcsolatfelvételkor nyilván nem lehet azzal kezdeni a befektető felé, hogy "van egy tuti ötletem, de nem mondom meg mi az! előbb látni akarom az aláírt titoktartásit!". Ha a befektető erre azt válaszolja, hogy a projektgazda szíveskedjen elfáradni a fenébe, akkor végső soron igazat kell hogy adjak neki. De ha a kapcsolatfelvétel megtörtént, egy rövid összefoglalóból a befektető megismerte, hogy miről van szó nagy vonalakban, és szeretné megismerni a részletesebb információkat, terveket, számításokat, technológiai dokumentációt stb. -- DE nem hajlandó előtte titoktartásit aláírni, akkor szerintem ezt a befektetőt el kell felejteni.

Bestroyal 2013.02.25. 12:17:08

Nekem annyi kérdésem lenne, hogy kihez lehet fordulni akkor, ha egy bizonyítottan jól működő franchise rendszert szeretnék létrehozni és ötvözni más már meglévő termékkel, hogy kiaknázzuk azokat a lehetőségeket amik bennük rejlenek? Illetve ha a szükséges tőkeigény nem 100 milliók, hanem "csak" 20-30 maximum. Köszönöm a segítséget!

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2013.02.25. 16:40:18

@Bestroyal: Néhány tízmilliós összegű tőke esetében az alábbi lehetséges forrásokkal szokás számolni: (1) vagy saját megtakarításokból lehet ezt finanszírozni, akinek van, (2) vagy kölcsön lehet kérni barátoktól-ismerősöktől; (3) vagy lehet úgynevezett magvető befektetőket keresni. Ezek a magvetők lehetnek magánbefektetők, azaz üzleti angyalok (ezek olyan vagyonos emberek, akik a vagyonuk egy részét cégekbe fektetik), vagy magvető, kis összegű befektetésekre szakosodott tőkealapok. Ilyen magvető alappal rendelkező alapkezelők Magyarországon is vannak: Day One Capital, Core Venture, Prosperitás, Kairos, Első Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő. Érdemes utánanézni, hogy melyiknek milyen a profilja, kinek lehet ez a leginkább testhezálló.

jacomo68 2014.04.15. 15:24:03

Tisztelt Szobonya ur azutan erdeklodom hogyha egy projekt management ceg felajanja a szolgaltatasait
: - uzleti terv ,penzugyi terv keszitese
- vallalati struktura felepitese
- szakemberek vezetok megtalalasa
- befekteto (kockazati ) keresese stb bevonasa ugy is monthatnam komplett szolgaltatast nyujt akkor ezt milyen formaban ...mertekben szoktak ezt honoralni!Felmerult a tulajdonjog..sikerdij ..fix..vagy allando reszesedes exit utani jutalek a leendo cegben vezetoi poszt fizetessel...stb

Mivel olyan nagysagrendu nemzetkozi uzletnek igerkezik talan erdemes tanacsot kernem otol ...elore is koszonom!

udv Jacomo

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2014.04.15. 16:33:05

@jacomo68: Köszönöm a kérdését.

Nehéz erre általánosságban válaszolni, ugyanis hogy mit és mennyit érdemes egy ilyen szolgáltatáscsomagért felajánlani, az egy csomó mindentől függ, és nagyon tág határok között mozoghat. Szerintem leginkább attól függ, hogy:

1. Milyen/mekkora a projekt
Nyilván minél nagyobb volumenű üzletről van szó, annál fontosabb egy (vagy akár több) megbízható szakértőt bevonni, aki az adott területen járatos; és annál többe is fog ez kerülni.

2. Ki a projekt menedzsment szolgáltató
Szerintem ez egy kulcsfontosságú kérdés, mert elég sok a kókler a piacon; és a tisztességes tanácsadók között is vannak kisebb és nagyobb és még annál is nagyobb kaliberűek -- mindegyik másféle feladatra való, és a kaliberével arányosan emelkedik az ára is.

3. Mi az a feladat, amit elvégez, és azt milyen színvonalon
Ha valaki alkalmanként egy-egy dologba besegít, az teljesen más kategória, mint aki az egész munkát az elejétől a végéig a nyakába veszi, és a siker vagy kudarc felelősségét is vállalja. Láttam már olyat, hogy valaki mindent elvállalt, ezért cserébe mindenre kizárólagos jogosultságot kötött ki; de amikor a tennivalók következtek volna, akkor a hozzáadott értéke annyiban merült ki, hogy mindenkit ugráltatott és utasítgatott.

Szóval így általánosságban azt tudom elmondani, hogy egy jó szakember bevonása sokszorosan megtérül, ezért érdemes jól megfizetni; de vigyázzon arra, hogy a megfelelő feladatra a megfelelő szakembert válassza, és kerülje el a kóklereket. A kóklereket leginkább úgy lehet kiszűrni, hogy konkrét, leinformálható referenciákat kell kérni, hogy hol, mikor, kinek milyen hasonló ügyben segített; és azoknak utána is kell nézni, föl lehet hívni a referenciaként megjelölt céget, és megkérdezni, hogy mennyire voltak vele elégedettek.

Ha valaki a referenciára vonatkozó kérdést azzal próbálja meg elkenni, hogy "több komoly ügy van folyamatban", vagy hogy "számos esetben segítettünk", akkor az vagy kezdő, vagy szélhámos, sajnos ezeket néha nehéz egymástól megkülönböztetni. De az is gyanús, ha valaki a referenciái között mindenkit feltüntet a Facebooktól a római pápáig -- valószínűleg ebből egy szó sem igaz, ezért fontos a referenciákat le is ellenőrizni.

Ha konkrétabb kérdésben konkrétabb választ szeretne, akkor várom az emailjét az info@compleo-consulting.hu címen.

jacomo68 2014.04.15. 22:07:54

Köszönöm a válaszát ...!

Tudom, így nehéz konkrét választ adnia a feltett kérdésemre de általánosságban szeretnek információt szerezni (Ami a királyé legyen a királyé ) elvén mert azt gondolom hogy Magyarországon már ezt rég elfelejtették. Én csak szeretnék egy olyan megállapodást kötni valakivel valakikkel hogy mind a két fel arcára mosoly kerül ha aláírták a dokumentumokat hát meg akkor, ha sikerre viszik a vállalkozást és a tényleg megérdemelt pénzüket meg is kapjak.
És ez a lényeg mennyi a megérdemelt??

A kérdésem még-egyszer az, hogy ha tulajdonrészt kérnek,MÉG NEM KÉRTEK.."eddig" de ha kérnek bele szabad e menni ? Ha igen akkor mégis max milyen mértékben ha" nem" a sikerdíj összege ha jól tudom a behozott töke x százaléka hol kezdőik és mi a max maximum mert valószínűleg több koros kockázat befektetésről van szó és már a második kor is olyan nagyságrend amit M.O. ról nem finanszírozható..! a WORLD WIDE A termék fejlesztést I.T. részleg szinten itt maradna M.O. mert tényleg kiemelkedő szakember garda van itthon.

lasd prezi logmein .Az üzlet potenciálisan minimum 15 -20 országot érint az első 3 évben. Az üzleti potenciálja minimum 200000 felhasználó /ország / szolgáltatás csomag tol függően 10-25-35- euro/havidij inkább ezt nem számolnám ki forintban !

Amennyiben konkrét ajánlatot kapok írok önnek egy e-mailt mert meg az is elképzelhető hogy önökkel is együttműködhetünk előre is köszönöm válaszát udv Jacomo

Szobonya Péter · http://www.compleo-consulting.hu/ 2014.04.23. 18:14:53

@jacomo68: Szerintem ha valaki teljeskörű segítségnyújtást kínál a befektetőkeresésben, akkor az sikeres tőkebevonás esetén a megvalósult tőkebefektetés összegének néhány %-át kitevő sikerdíjra tarthat igényt, ez a néhány lehet mondjuk 3-7%, attól függően, hogy mekkora tőkét keresnek, illetve mennyire jó a projekt -- ha jó, akkor nagyobb az esély a sikerre, így a tanácsadó is szívesebben enged a sikerdíjból. Ezen felül még valamilyen tanácsadói díjjal is lehet számítani, attól függően, hogy mennyire teljeskörű és profi szolgáltatást nyújt, ennek összege néhány tízezertől néhány százezer forintig terjedhet. De ezek csak nagyon általánosságban igazak, konkrét ügyben ettől eltérő megállapodások is indokoltak lehetnek.

Remélem segítettem.