Általában az induló vállalkozások (amikkel a most induló cikksorozatomban is foglalkozok) egy forradalmi ötlettel kezdődnek. Olyan ötletekről van itt szó, amiből az ember a nap végén sok-sok pénzt szeretne csinálni.

Támad egy ötletük, de lássuk be: ez így önmagában kevés. Mindenkinek van ötlete. Sőt, mindenkinek milliónyi ötlete van. Pusztán az ötletből nem lesz egy működő, piacképes vállalkozás.

Az ötlet önmagában nem ér semmit, hacsak nem valósítják azt meg. Sőt tovább megyek, nem ér semmit, ha nem megfelelő módon valósítják meg. Sőt még tovább megyek, és azt mondom, az ötlet még inkább nem ér semmit, ha már valaki megvalósította, kifejlesztette, és már piacra is dobta, úgy, hogy minden iparjogi vagy szerzőjogi védelemmel rendelkezik, ugyanis ennek a valószínűsége is fennáll.

Emiatt fontos, hogy amikor felmerül bennünk egy ötlet, vizsgáljuk meg alaposabban mielőtt komolyabban beleéljük magunkat.

Mikor jó egy ötlet?

Az ötlet lehet egy új innovatív termék, új eljárás, újszerű szolgáltatás, egy új üzleti modell.

 A jó ötlet lehet bármi, ami egy tényleges piaci igényt elégít ki, van rá fizetőképes kereslet, az ötlet kitalálója meg is tudja azt valósítani, és általa profitot is tud majd termelni.

Érdemes ezt már a legelején fejben tartani.  A fenti kritériumoknak az alapos vizsgálata a felkészülési, tervezési folyamat része lesz majd, és az üzleti terv elkészítésében csúcsosodik majd ki. Így, hogy az ötlet valóban jó-e (a fenti definíció alapján) csak hetekkel, sokszor hónapokkal később derülhet ki, amikor is az üzleti terv elkészül. (Részletesen a Felkészülés című fejezetben foglalkozom ezzel a témával.)

Amit viszont mindenféle kutatás, fejlesztés, és alapos üzleti elemzés előtt érdemes megcsinálni, az egy előkutatás.

  Végezzünk előkutatást!

Amikor támad egy ötletünk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a világon ezen már emberek százai gondolkodtak, és ötlet szinten felmerült bennük. Abban is biztosak lehetünk, hogy nagyon sokan már el is kezdtek dolgozni rajta vagy valami nagyon hasonlón.Ezért érdemes az egészet egy kutatással kezdeni.

Szerencsére egy olyan korban élünk, amikor legtöbbször az információ mindenki számára szabadon elérhető, csak egy internetkapcsolat, és egy számítógép kell hozzá.

Nézzünk utána, hogy valóban jó ötlet-e? Mások hasonló területen mire jutottak? Esetleg más nem állt-e elő hasonló ötlettel? Nem valósította-e meg már? Ha igen milyen eredményeket tudott felmutatni? Ha nem sikerült neki, mi volt az oka?

Egy egyszerű internetes kereséssel megspórolhatunk több évnyi kutatómunkát, fejlesztést, több millió forintnyi befektetést, amennyiben kiderül, hogy az az ötlet amit szeretnénk megvalósítani, már mások rég megvalósították, és nekünk esélyünk sincs labdába rúgni, vagy kiderült, hogy nem is megvalósítható.

Az is lehetséges, hogy az adott ötlet (találmány, innováció) ami bár nem jelent meg a piacon termék formájában, de mások már szabadalmaztatták, iparjogi védelem alatt áll. Hogy ezt elkerüljük, nézzünk utána hazai, és nemzetközi adatbázisokban.

Amikor meggyőződtünk arról, hogy ötletünk valóban piacképes, mások még nem valósították meg, vagy nem a megfelelő formában valósították meg, akkor álljunk neki a részletes kutatásnak, fejlesztésnek, megvalósításnak.

Amennyiben a fenti kritériumoknak megfelel az ötletünk, már jó helyen keresgélünk, de tudatosítsuk magunkban, hogy a munka nagy része még csak most kezdődik, és mire az ötletből működőképes vállalkozás lesz, valószínűleg több évnyi munkát bele kell ölnünk a megvalósításába.

Ha véletlenül az jön ki, hogy a fenti okok bármelyike miatt nem érdemes és teljesen felesleges ebbe az ötletbe energiát fektetnünk, akkor ne féljünk meghozni a döntést, és fejezzük be, aztán kezdjünk el agyalni egy új ötleten, keressünk egy másik lehetőséget. Mindenesetre, semmiféleképpen se adjuk fel.

Mi a következő lépés?

Mint a fentiekben is láthattuk, az ötlet maga kevés, ugyanis csak az, hogy önmagunk számára eldöntsük, hogy az ötlet jó-e vagy nem, hetekbe, sőt hónapokba telhet. Így semmilyen szinten sem várható el a kockázati tőketársaságoktól, hogy egy ötlettel előálló embert bármilyen szinten is komolyan vegyenek, vagy egyáltalán szóba álljanak vele.

Akkor mégis mit tegyen az ember? Ezzel foglalkozom ebben a cikksorozatban. Lépésenként bemutatom, hogy egy kutató, fejlesztő, egy induló technológiai vagy garázsfejlesztő cég milyen utat is kell hogy bejárjon, ez kb. mennyi ideig tarthat Magyarországon ahhoz, hogy a végén sikeresen bevonjuk a kockázati tőkét a cégünkbe.

De ne feledjünk: a kockázati tőke bevonása nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy a vállalkozó meg tudja valósítani céljait, sikeresen piacra vigye a termékét, és cégéből sikeres, folyamatosan növekvő vállalkozás legyen, ami a nap végén rengeteg profitot termel önmagának, és a befektetőinek egyaránt. Ezért annak ellenére, hogy a cikksorozatom a kockázati tőkebevonását jelöli meg végső célként, ennek a célnak az elérése, valójában csak egy még nagyobb munka megkezdését jelenti majd.