Biztosan emlékeztek Hevesi Tamás és a Névtelen Nulla együttes Jeremy című dalára. Valamikor a nyolcvanas években kelt szárnyra, Tamás még ifjú legény volt, és ez volt az egyik első számuk -- már amennyiben az övékének tekinthetjük, rossz nyelvek szerint koppintás az egész, eredetije pedig Elliot Kastner 1973-as, Jeremy című szerelmes filmjének a főcímdala (The Hourglass Song). Én meghallgattam a Youtube-on az állítólagos eredetit, őszintén szólva nem vagyok róla meggyőződve, hogy tényleg erről koppintották volna, a dallam alapvetően más, a szöveg pedig ... hát a magyar dalnak nem a szöveg az erőssége.
Hogy kerül ez ebbe a blogba?
Évekkel ezelőtt merült fel először, hogy beindul Magyarországon az Európai Unió JEREMIE-programja, egy gazdaságfejlesztési program, ami egyebek mellett a kockázati tőke piacát is érinti. De a beharangozott program sokat késett; az első ígérettől már több mint két év telt el, de még mindig semmi. Akkoriban sokat csengett a fülembe Hevesi Tamás hangja: "Dzseremííííí! Hol vagy mááá-háááár?"
De ami a lényeg: a hosszas vajúdás, előkészítés, kiírás, majd visszavonás, utána újra kiírás után tavaly év végén kihirdették a nyerteseket, elindult a program.
Mi ez az egész, és ki az a Jeremie nevű pasi, akiről elnevezték?
Az egész uniós programnak az a lényege, hogy visszatérítendő formában, piaci alapon működő pénzügyi közvetítők bevonásával próbálják a pénzt eljuttatni az arra érdemesnek tekintett vállalkozásokhoz. A programnak három alprogramja van: (1) mikrohitel alprogram, (2) kezességvállalási alprogram, (3) kockázati tőke alprogram. Magyarországon egyébként az egész programot lenyelte az előző kormány Új Magyarország Fejlesztési Terve, ami az egész unió-szervezte, unió-pénzelte programot sajátjaként igyekezett elsütni, tehát ha valaki azzal a kifejezéssel találkozik, hogy Új Magyarország Fejlesztési Terv Kockázati Tőke Program, tudjon róla, hogy ugyanerról van szó.
Szóval ebben a Jeremie kockázati tőke programban Magyarországon létrejött nyolc (úgy is mondhatnám, hogy 7+1, majd később megmagyarázom) egymással versengő kockázati tőkealap, benne összesen vagy 45 milliárd Ft befektetésre váró tőke. Ezeknek a pénzeknek 70%-át adta az EU, további 30%-ot magánbefektetők, az egy-egy cégbe fektetett összeg 50-100 milliótól kb. 400 millió Ft-ig terjed. A 7+1 azt jelenti, hogy az alapok kétféle konstrukcóban alakultak meg, 7 alap az úgynevezett Közös Alap konstrukcióban (maga az alap áll 70% EU-pénzből és 30% magánpénzből; ők olyan cégekbe fektethetnek, amiknek a székhelye Budapesten és Pest megyén kívül esik), 1 pedig az úgynevezett Co-Investment konstrukcióban (itt az alap 100% EU-pénzből áll, ami minden esetben magánbefektetőkkel közösen fektet be egy-egy cégbe, 70-30% arányban). Huhh, ezeket a 70-30% arányokat nem biztos hogy sikerült érthetően leírnom -- de én istenbizony értem! csak fogalmazni nem tudok. Na meg a struktúra tényleg kicsit bonyolult.
Szóval ezeknek a Jeremie-alapoknak a pénzt 2013. december 31-ig be kell fektetniük. Ez azt jelenti, hogy az idei évet is beleszámolva négy év alatt ezeknek az alapoknak évente összesen több mint 11 milliárd forintot kell befektetniük, ami a legnagyobb 400 millió Ft-os tranzakciónkénti összeggel számolva is évente 28 db tranzakció. Tehát a következő három évben a Jeremie-alapoktól évente 28 cég fog 400 millió friss tőkét kapni. Vagy 56 cég 200 milliót. Sőt, leírni is szörnyű: 112 cég kaphat 100 milliót. Na de ha egy 60-as átlagos darabszámnál maradunk, akkor is, az kb. ötszöröse az egyébként katasztrofálisan gyenge 2009. év termésének; de az elmúlt 4-5 év átlagának is több mint duplája.
Ez az egész program nagyon nagy lökést adhat a magyar kockázatitőke-piacnak, mert egyszerre viszonylag sok pénzt borít rá a kis-és középvállalati szektorra. De ők erre nincsenek felkészülve. A Jeremie-alapok most azon imádkoznak, hogy legyen elég épkézláb, megfinanszírozható projekt. Na jó, nem mondom, hogy nem válogatósak, elég finnyás az ízlésük, de az étvágyuk is tagadhatatlanul nagy.
Ja és ami a nevét illeti: ez egy betűszó, a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (Közös Európai Források a Mikro-és Középvállalkozások Részére) kifejezésből ered. Ebben is megmutatkozik az uniós bürokraták fergeteges humora: azóta újabb és újabb kezdeményezéseik vannak Jessica, Jasmine, Jasper és egyéb hasonló nevek alatt. Hát ez óriási .... háháhá ... fantasztikus!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bajuszfűrész 2010.11.01. 19:22:29
Gondolok itt arra a konkrét esetre, hogy van egy relatív induló (1-2 éves) cég, jók a számai van egy jó terméke. Nyer egy vissza nem térítendő pályázatot, ebből úgy gondolja el tud arra a szintre jutni, hogy ne letolt gatyával kelljen várnia a befektetőt, hanem legyen neki is már valami komolyabb a kezében. Mivel induló cég, ki van feszítve, nagy nehezen összehozza az önerőt, viszont az állam csúszik a támogatás kifizetésével mondvacsinált okokkal. Pár hónapig húzza a cég, próbálkozik hitellel, így nyer még pár hónapot, aztán viszont hallásra... A konklúzió, hogy sok cég el sem éri a befektetés érettséget, hogy látod ezt?
Szobonya Péter 2010.11.01. 21:50:45
Igazságtalan, méltánytalan, inkorrekt.
De azt nem értem egészen pontosan, hogy a kockázati tőkének itt milyen szerepe is lehetne. Ami konkrétan a Jeremie pénzeket illeti, én ott kimondottan a program egyik előnyének látom azt, hogy a pénzről nem hivatalnokok döntenek, hanem piaci alapon működő pénzügyi vállalkozások hozzáértő szakemberei. Szerintem az tragédia lenne, ha erről is ugyanolyan hivatalnokok döntenének, mint akiket itt nagy egyetértésben ócsárolunk.
J.B. 2010.11.02. 09:57:27
Egyrészt: legalábbis kétségeim vannak, hogy -a 30%-os önerő előírás miatt - a kockázati tőketársaságok nem valami kevésbé kockázatos vállalkozásba fektetnek, hiszen a vállalkozásoktól visszajövő pénzből élnének meg ők, ha jól értem, és hát biztos bevétel mégiscsak jobb, mint a bizonytalan. Ebben az összefüggésben az sem számít, hogy ki dönt a pénz odaítéléséről, hivatalnok, vagy pénzügyi szakember.
Másrészt: tudomásom szerint a 4J programokra is vonatkozik az n+2 szabály, tehát nem 2013 dec 31 a határnap, hanem 2015.
J.B. 2010.11.02. 10:13:51
ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jeremie_network_en.htm
J.B. 2010.11.02. 11:28:49
-Miért is jobb egy vállalkozásnak Kockázati Alaphoz fordulni, ahelyett, hogy vissza nem térítendő támogatásra pályázik? Sztem itt legalábbis termékverseny van.
-Ócsároljuk az állami ösztönzést, de azért mégiscsak hivatalnokok -ezesetben brüsszeliek- írták elő a kockázati tőkealapok létét, e nélkül kis hazánkban ilyesmi, -legalábbis ilyen mértékben- nem lenne. Most akkor a pénzügyi szakemberek a jobbak, vagy a hivatalnokok?
-Mi a helyzet a kockázati tőke fenntarthatóságával? Ha kimegy az eu-s pénz, akkor tovább fog-e élni ez a típusú rendszer?
-Nagy probléma a 4J programokkal, hogy csak most vannak bevezetés alatt, semmi tapasztalat róluk, a kockázati tőkénél mi a helyzet? Vannak-e nemzetközi benchmarkok, amelyekhez lehetne viszonyítani, hogy a mi 2009-es indulásunk elkésett vagy simán verjük vele az összeurópai mezőnyt?
Szobonya Péter 2010.11.02. 23:08:53
Kétségeid vannak, hogy a Jeremie-alapok nem a tutibiztos befektetéseket fogják keresni, már csak a 30% önerő miatt is -- Nos a program kereteinek megfelelő befektetési lehetőségek között (néhány éve alakult kisvállalkozás, amiből a befektetett pénz megtérülésének egyetlen lehetsées formája a befektetéssel megszerzett üzletrész haszonnal történő értékesítése) nem létezik tutibiztos deal, különösen nem a vázolt, évi 50-100 tranzakciónyi nagyságrendben. Én egyébként gazdasági szakemberként, adófizető polgárként úgy látom, hogy ez a 30% piaci forrás kikötése egy jól eltalált ösztönző arra, hogy az alapkezelő alaposan válogassa meg a befektetési lehetőségeket, és azokat válassza, amelyek a legkisebb kockázat mellett a legjobb potenciális hozamot ígérik. Úgy látom, hogy itt jó helyen vannak a közösségi források.
A 4J programok határideje -- Ha jól értem ez a 4J itt a Jeremie-Jessica-Jancsi-és-Juliska programokat takarja; én nem tudom mit jelent ez a n+2 szabály (bár a hozászólásodból vaslogikával megpróbálhatom kikövetkeztetni), mindenesetre meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Jeremie kockázati tőke program esetében a 2013.12.31. a tényleges határnap -- a befektetési döntés meghozatalára! tehát maga a pénzügyi teljesítés ezen egy kicsit túlnyúlhat.
Miért jobb a kockázati tőke a vissza nem térítendő támogatásnál? Hát attól függ kinek. Az adott vállalkozásnak nem jobb; az ingyenpénz persze hogy sokkal jobb mint az amit kamatostól visszakérnek. Feltéve hogy azt az ingyenpénzt osztó jótékonysági intézmény nem nyomja agyon az egészet irdatlan adminisztrációs előírásokkal, illetve ami még fontosabb (utalva Bajuszfűrész barátunk fenti hozászólására) az ingyenpénzt osztó állam kiszámítható szereplő, és nem játssza el azt, hogy ígérget, hiteget, aztán a legutolsó utáni pillanatban az mondja a kivéreztetett vállalkozónak, hogy bocs, meggondoltam magam. Na de túllépve az adott vállalkozás szempontjain, melyik a jobb az államnak, a társadalomnak, továbbá nekem és neked, adófizető polgároknak? Hát itt már azért vannak elég súlyos érvek a Jeremie-jellegű programok mellet: pl. sokkal kevésbé torzítja a piacot, mert az odaítélés egyetlen szempontja az üzleti életképesség, ellentétben a vissza nem térítendő támogatások rendszerével, ahol azért te is tudod, én is tudom, jobb esetben az alapján dől el hogy ki kapja a pénzt, hogy ki tud hangosabban sírni, rosszabb esetben meg hogy ki melyik politikusnak milyen haverja. De össztársadalmi szempontból az is a kockázatitőke-program felé billenti a mérleget, hogy visszatérítendő jellege miatt az egyszer erre a célra elkülönített pénz újra és újra, tartósan, sőt hozamaival növelt összegben hosszú távon visszaforog a gazdaságélénkítésbe; ezzel szemben egy vissza nem térítendő támogatáson alapuló rendszerben újra és újra meg kell pumpolni az adófizető polgárokat hogy legyen miből fizetni a következő turnust.
Hogy a brüsszeli hivatalnokoknak lenne köszönhető az hogy ilyen hasznos programok indulnak és ezért hálával tartozunk nekik -- szerintem meg emögött az a közkeletű tévedés húzódik meg, hogy amikor az állam elszedi az összes jövedelmem felét, majd ennek töredékét adományként visszajuttatja, az részéről nagyszerű, nemes cselekedet volna; én tudom hogy ilyen állításokkal választásokat lehet nyerni, mert még mindig sokan beveszik; de én már nem veszem be.
A rendszer fenntarthatósága: én úgy tudom, ahogy fentebb is írtam, hogy ennek a Jeremie-koncepciónak a lényegi eleme, hogy a visszaforgó pénzeket újra befektetik gazdaságélénkítésbe. Remélem így is lesz, és ez az EU-pénz tartósan a piacon marad.
4J programok nemzetközi összehasonlítása, benchmarkok -- én őszintén szólva csak az egyik J-ről, a Jeremie-ről, annak is csak a kockázati tőke alprogramjáról merek óvatosan nyilatkozni, tudomásom szerint az egész magyarországi bénázással együtt még ugyancsak jól állunk más uniós országokkal összehasonlítva; sok helyen még el sem kezdődött semmi.
Bajuszfűrész 2010.11.03. 09:38:32
Szobonya Péter 2010.11.03. 09:47:13
J.B. 2010.11.03. 10:40:22
J.B. 2010.11.03. 10:42:20
1. Big George’s NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő
2. Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
3. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
4. Etalon Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
5. Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
6. Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
7. Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
8. Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Írásodban végül nem fejtetted ki, miért 7+1 alapkezeőről írsz? Melyik a kakukktojás?
J.B. 2010.11.03. 10:47:21
Szobonya Péter 2010.11.03. 10:49:45
Szobonya Péter 2010.11.03. 10:56:58
A két kérdésedre (ki a kakukktojás? mi a különség a közös alap és a coinvestment között?)a választ fentebb említettem:
"A 7+1 azt jelenti, hogy az alapok kétféle konstrukcóban alakultak meg, 7 alap az úgynevezett Közös Alap konstrukcióban (maga az alap áll 70% EU-pénzből és 30% magánpénzből; ők olyan cégekbe fektethetnek, amiknek a székhelye Budapesten és Pest megyén kívül esik), 1 pedig az úgynevezett Co-Investment konstrukcióban (itt az alap 100% EU-pénzből áll, ami minden esetben magánbefektetőkkel közösen fektet be egy-egy cégbe, 70-30% arányban). "
A kakukktojás az Etalon Zrt. néven futó cég, ami a magyar kockázatitőke-piacon régóta aktív Euroventures csoport tagja, és hogy a kavarodás teljes legyen, a közelmúltban az Etalon nevét is Euroventures Zrt-re változtatták.
Szobonya Péter 2010.11.03. 10:57:48
J.B. 2010.11.03. 12:01:25
J.B. 2010.11.03. 12:03:43
Szobonya Péter 2010.11.03. 16:19:12
Pénzügyi befektetőnek hívja a szakma azokat, akik átmeneti jelleggel, néhány éven belüli továbbértékesítés céljával fektetnek be egy cégbe. a pénzügyi befektető a befektetésének megtérülését kizárólag az üzletrész haszonnal örténő értékesítésétől várja. A kockázati tőkések tipikus pénzügyi befektetők.
Ezzel szemben szakmai befektető az, aki azért fektet be egy adott cégbe, mert annak hasonló vagy jól illeszthető a tevékenysége a sajátjához, és szinergiahatások révén költségmegtakarítást vagy új piacokra való belépést vár el. A szakmai befektető a befektetését tartósnak szánja, és nem azzal számol, hogy majd milyen jó áron el fogja tudni adni.
És hogy az alapnak mikor kell kiszállnia? Legkésőbb az alap zárásakor. Egy kockázati tőkealapot zártvégű alapként, határozott időre hoznak létre, mondjuk 10 évre. Ezidő alatt az alapkezelő forgatja a pénzt, üzletrészeket szerez és elad, de az alap zárásáig mindent el kell adnia, és a pénzzel az alap befektetői felé elszámolnia.