Portfolio blogger

Friss topikok

Portfolio hírbox

2010.11.25. 14:11 Szobonya Péter

A pénzen túl

Mi történik egy céggel, ha tőkét kap egy befektetőtől? Hát, sok minden. Én most egy dologra szeretnék kitérni: a növekedésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért jó egy cégnek, ha egy kockázati tőkebefektető befekteti a pénzét? Persze, elsősorban, mert lesz pénze. A likviditás biztosítása, illetve a növekedéshez szükséges beruházások finanszírozása elengedhetetlen egy cég növekedésének beindításához. Ennyi az egész? Nem teljesen. Egy európai kockázati tőke felmérés szerint a megkérdezett cégek nagy része a kapott kockázati tőkebefektetés nélkül ma már nem létezne, vagy legalábbis nem nőtt volna ilyen mértékben. Az induló cégek a befektetett tőke nagy részét kutatás-fejlesztésre, a növekvő cégek marketingre fordították. A kockázati tőke bevonása azonban nemcsak azért volt számukra hasznos, mert a kapott pénzből fejleszthették a vállalkozást. Az induló cégek arról számoltak be, hogy a tőkebefektetőtől értékes üzletfejlesztési, stratégiai tanácsokat kaptak, illetve használhatták a tőkebefektető üzleti kapcsolatait, ami számos új lehetőséget nyitott meg a vállalkozás előtt. A növekvő cégek leginkább azt értékelték nagyra, hogy a tőkebefektető bevonásával megnőtt a hitelességük a piacon, valamint támogatást, pénzügyi tanácsokat kaptak a befektetőjüktől.

Tehát a kockázati tőke bevonása nem csupán a cégben rejlő növekedési lehetőségek kiaknázását segítheti, de maga a tőkebefektető - mint szakember, üzlettárs, profi menedzser - jelenléte még tovább bővítheti a cég fejlődési lehetőségeit.

4 komment

Címkék: befektetés kockázati tőke befektető tőkebevonás induló vállalkozás


A bejegyzés trackback címe:

https://kockazatitoke.blog.hu/api/trackback/id/tr512472580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J.B. 2010.12.07. 13:05:46

Ez nagyon ideálisan hangzik, remélem, hogy így van. Nekem úgy tűnik az egész alapszituáció, hogy a vállalkozó előáll egy jó tervvel, és saját kockázatára, meg a befektetőjére, megvalósítja. A plusz pénz nélkül -a felmérés szerint - nem valósította volna meg.

1. Az első kutya a kockázatok előzetes becslésénél van elásva, a vállalkozónál és a kockázati tőkésnél egyaránt. Vajon jól mérték fel a projekt sikerességét, jól kalkulálták a hasznokat, megfelelően vizsgálták, kezelték-e a kudarc lehetőségét? De erről beszéltünk már.

2. a második kutya meg ott van elásva, hogy a vállalkozó olyan dolgot valósít meg, amit a plusz pénz nélkül nem valósított volna. Ez tényleg jó? Próbálom megvilágítani a kérdést: vajon tényleg csak pénz hiányzott a sikeres projekthez, és nem tudásbeli (menedzseri, szervezői, gazdasági műveltségi) képzettség, jobb piaci ötlet, nagyobb tehetség stb...? Mert ha ez utóbbiak, akkor úgy járunk az egésszel, mint az egyszeri lottónyertes, aki aztán nem tud mit kezdeni a szituációval, feléli a kapott pénzt, és kész. Az ilyen vállalkozás nem mutat be tartós növekedést (csak időszakost), példája nem jelent egyik iparágnak sem követendő sikersztorit - vagyis nem öregbíti a kockázati tőke hírnevét. Persze lehet, hogy ez csak elméleti agymenés, és arról bizonyíték, hogy nem ismerem a kockázati tőkét...
:))

Szobonya Péter 2010.12.08. 11:24:00

@J.B.: nem biztos hogy jól értem a felvetésedet, de megpróbálok arra válaszolni, amit kiértek belőle:

A cikk arról szól, hogy a tőkés nem csak pénzt ad, hanem menedzsment tudást is. Ez pedig az esetek túlnyomó részében szükséges és nélkülözhetetlen eleme a sikernek. A pénz önmagában nem elég.

Továbbá: abban a döntésben, hogy a tőkebefektető A vagy B projektbe szálljon be, a mérlegelés egyik szempontja, hogy melyik projekt gazdáját találja rátermettebbnek, eltökéltebbnek, alkalmasabbnak, tehettségesebbnek stb. Tehát: (1) eleve a jobbakat igyekszik kiválogatni, (2) ezeknek pénzzel és menedzsment támogatással további lökést ad.

Hogy ez a kiválasztás mennyire pontos? Hát, nagyon nem. A tehetségességet, rátermettséget stb. nem lehet pontosan mérni, a befektető az ösztönös emberismeretére, meg a korábbi saját rutinjára, a saját korábbi hibáiból tanultakra alapozva próbálja ezt eldönteni, a hiba lehetősége meglehetősen nagy. De mégis, ez a szelekciós szempont létezik, érvényesül.

De az általad vázolt lottómilliomos-analógia azért létezik: bár a befektető eleve igyekszik válogatni a jelentkezők közül, majd a kiválasztottakat is szigorúan szemmel tartja, mégis vannak olyanok, amikor a befektetett pénz elfogyott, a vállalkozás pedig nem indult be sikeresen, sajnos bukta. Egyébként nemzetközi benchmarkok alapján az induló vállalkozásokban történő kockázati tőkebefektetéseknek akár a fele is így végezheti, és ez még önmagában nem katasztrófa a befektető számára (feltéve persze hogy a másik fele viszont szépen teljesít).

J.B. 2010.12.08. 11:36:12

Tehát a kockázati tőke alap menedzserei egyfajta portfolio-befektetést valósítanak meg kockázati szempontból..? :))
Vagyis olyan projektekbe igyekszenek beszállni, amelyeknek legalább 50%-a nyerő, nem pedig bukó.
Mondjuk ez tényleg lehet egy jó arány: teljesül is a kockázati tőke veleje, vagyishogy kockázatos dologba teszik a pénzt, és valószínűsíthető az is, hogy valahogy megélnek belőle, mert 50% biztosan visszajön.

Szobonya Péter 2010.12.08. 11:43:48

@J.B.: Igen, pontosan ez a helyzet, jól érted.

Nyilván minden egyes projektet úgy igyekeznek kiválasztani, hogy konkrétan az sikeres legyen; és nem úgy, hogy "basszameg, egymásután három jó projektbe szálltam be, mostmár keríteni kell egy rosszat is hogy meglegyen az arány".

Továbbá normális esetben a fennmaradó 50%-nak nem az a sorsa, hogy az meg "visszajön", hanem azok viszont megtöbbszörözik az értéküket, így portfóliószinten még mindig jól jár az alap.
süti beállítások módosítása