Spin-off és start-up konferencia beszámoló

Írta: Rab Máté, Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda

A strandolásra tökéletes szerdai napot egy hűvös előadóban töltöttem, pedig a környéke is tökéletes lett volna egy vízparti nap eltöltéséhez. A dolgozói szemmel minden igényt kielégítő budapesti Graphisoft parkban került megrendezésre a VI. Spin-off és Start-up konferencia a hasonló nevű magyar egyesület szervezésében. Neves hazai vállalkozókat sikerült előadóként meghívniuk, és a hazai Jeremie alapkezelők közül hat is megjelent. A körülbelül 80 fős hallgatóság reprezentálta a hazai tőkebefektetések körül rajzó szereplőket, hisz a mindenféle iparágból érkezett cégvezetők mellett képviselte magát az egyetemi technológia transzfer hálózat több szereplője, valamint a diákság és a mindenki barátjaként fellépő tőkebefektetők.

Az első prezentáló fel is adta a leckét, hisz Bojár Gábornak, a Graphisoft alapítójának megnyerő a stílusa és veszélyesen jó előadó. Nem is csoda, hogy cégének 3D-s építészeti tervezőprogramja a versenytársuk piackutatása szerint első a szegmensükben, 45 százalékkal veri az AutoCAD 32 százalékos részesedését. Sikerüknek titkaként a jó munkatársakat nevezte meg, akiket nehéz megszerezni, de mindenképpen meg kell tartani és motiválttá tenni. Ezzel adta át a szót Kocsány Jánosnak, a helyszínt biztosító park vezérigazgatójának, aki le is csapta a magas labdát: nem lehet nagyobb motiváló erő, mint egy nívós munkakörnyezet.

 
(forrás: www.graphisoftpark.hu)

Skultéti Tamás következett a pódiumon, aki a Cyro Innovation vezetője. A jobb megtermékenyítési arányt elérő, komplex biológiai szolgáltatásukat félelmetesen megkapóan fogalmazta meg a haszonállat tartók számára: „10 helyett 11 malaca lesz”. Ennél egyszerűbb és kézzel foghatóbb szlogenje nem is lehetne egy vállalatnak, garantáltan megragadja az ember figyelmét. Nem is csoda, hogy a Portfolion kockázatitőke-befektetők adtak is a számukra 220 millió forintot. Az már inkább csoda, hogy az OTP-s hátterű alapkezelő mindezért megelégedett egy kisebbségi tulajdonrésszel! Véleménye szerint tőkeszerzésnél „nem kell excelhuszárnak lenned”, és ne foglalkozz sokat az „üzleti tervvel és egyéb hülyeségekkel”, mert az alapkezelők többsége a menedzsmentbe fektet, és tuti átvilágítják a cégedet jó alaposan. A következő előadó, Baranyi Gábor pont a másik oldalt képviselte, és meg is erősítette a kijelentést azzal a kitétellel, hogy „embert keresünk, de nem emocionális alapon”. Ezzel utalt arra, hogy számukra is csak a jó menedzsment a lényeg.

Molnár András, a Portfolion alapkezelő képviselőjeként munkaadóját egy olyan hasonlattal illette, hogy a vállalkozó szabadon vezetheti autóját az autópályán, hisz ők átadják neki a kormányt, de követik egy 40 tonnás kamionnal 120 km/h sebességgel, és ők biztos, hogy elmennek az út végéig… Kevésbé volt drasztikus Simó György, aki vázolta a magyar spin-off és start-up réteg jövőképét. Társaival nyáron indítanak egy 1 milliárd forintos alapot, ami 30-70 millió forint közötti befektetésekre specializálódik. Jelenleg is folynak a projektek felkutatása.

Volt egy kerekasztal beszélgetés 6 alapkezelő vezetőjének jelenlétében, ahol a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Provokativitásban nem is volt hiány, hisz odáig fajultak a kérdések, hogy miért nem alapítanak a tőketársaságok egy olyan céget, ami vagy finanszírozza az első prototípusok kifejlesztését esetleg egy alapos piackutatást, vagy menedzsereket képez/közvetít a vállalkozói ötletben termékeny, de kivitelezésben tapasztalatlan magyar kutatói társadalomnak. Választ sajnos nem kaptunk, de reméljük elindult egy kezdeményezés. Az egyetemeknek azt ajánlották az urak, hogy tegyünk rendet a szabadalmi rendszerünkben, mert ez okozza a legtöbb problémát. Valamint felajánlották, hogy már akár a projektszelekcióba is beszállnak „házon belül”, csak ennek a kivitelezése a kérdéses.

Tóth Gábor, a Budapest Bank képviseletében bemutatott egy, a honlapjukon elérhető üzleti tervezési modult. Ingyenes verziója több vállalati adat megadásának eredményeként SWOT mátrixot, sikertényezőket, pénzügyi mutatókat és hitel-képesség vizsgálatot jelenít meg bármely cégnek. Aki rendelkezik náluk számlaszámmal, az a teljes verziót használhatja. Elvileg teljesen anonim, viszont a rendszer statisztikai és adatbázis-építési céllal tárolja az adatokat, ezzel állítva pontos benchmarkot iparáganként.

Utolsó előadó Kürti Tamás volt, a Kürt Zrt. tulajdonosa. Előadásában bemutatta az ideális családi business életpályát. Családi vállalkozásként a több családtagot vezetőként és/vagy tulajdonosként tagjai közt tudó céget nevezte meg. Innen a következő lépés a családi vállalat, sajnos csak minden harmadik családi vállalkozás tud fejlődni. Különbségként azt említette, hogy már elkülönül a menedzsment, és nem egy kézben összpontosul az összes döntés, hanem a profi, általában saját alkalmazottakból évek alatt kinevelt munkatársakból. A harmadik, és egyben utolsó szint a vállalkozó család. Hazai követendő példaként önmagukon kívül a Darvas családot említette (ThalesNano). Ehhez a szinthez is kell egy gondolkodásváltás a tulajdonosoknál, ugyanis tanulva a tapasztalataikból a cégépítés, hálózatépítés és akár cégeladás területén, ezeket kell átvinniük egy számukra ismeretlen iparágba, ahol ugyanezt akarják megvalósítani. Fontos kritérium a bukás elfogadásának képessége.

Összefoglalva elmondható, hogy a hazai befektetői társadalom csak ötleteket vár. Megvalósításra váró ötletből mégis Dunát lehetne rekeszteni, de sajnos több köztük a kivitelezhetetlen (nincs rá igény, nem térül meg, stb.). Az áthidalást a jobb előszelekció és a (szakszóval) seed capital jelentheti, amivel kicsiben ki lehetne próbálni, hogy megéri-e a milliókat. Lehet, hogy elindult egy ilyen irány ma hazánkban. A Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Irodája szívesen nyújt bármilyen segítséget ezen irányú előrehaladásban, legyen az ötletértékelési modell vagy konkrét pilot projektek indítása.

Keressenek bátran minket: http://detti.unideb.hu