Kockázati tőke blog

Noha szakmailag élvonalbeliek, az üzleti készségek és a finanszírozás terén nagy hiányosságokkal küzdenek a fiatal feltörekvő vállalkozások. Speciális helyzetük miatt külön figyelmet és megbecsülést érdemelnek a főként informatikában, telekommunikációban, vagy műszaki területen innováló, induló hazai vállalkozók. Mindazonáltal ők sem tekinthetnek el attól, hogy vállalkozásként sok hagyományos feltételt kell teljesíteniük – állítják a Széchenyi Tőkebefektetési Alap szakértői.

Együttműködő partnerünk, az Insider blog cikkét közöljük.

Az innovatív, induló mikrovállalkozásokról – közkeletű idegen nevükön „startup”-nak hívott kezdeményezésekről – egyre több konferencia és workshop szól.

„A nekik szervezett globális versenyek hazai leágazásai, vagy az önálló magyar megmérettetések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nem csak a tőkéhez juttatásban van szükségük segítségre, hanem az üzleti élet egyéb területén is támogatásra szorulnak” – mondja Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, aki maga is számos startup-versenyben vett már részt bírálóként, konzulensként.

„A startup-ok fogalmát itthon jobbára a fiatal iparágakhoz kötjük, holott a hagyományos szegmensben (pl. anyagtechnológia, építőipar, energetika) is léteznek innovatív vállalkozások, akiket éppen nemzetközileg versenyképes tudásuk emel ki a hazai mezőnyből. Ezen induló cégek sokszor eleve nemzetközi piacon próbálnak »nagyot álmodni« és ezt csak piacképes, és progresszív tudással, innovációval és egyedi terjeszkedési stratégiával lehet elérni” – mondja Miskolczy Csaba, a Startup Underground alapítója. Ez azonban nem csak eszközök finanszírozását jelenti, hanem utazási, konferencia-részvételi, nemzetközi prezentációs, más szóval üzletfejlesztési vagy marketingköltségeket, amely megköveteli a finanszírozótól, hogy ne csak biztosítékokban, fedezetben gondolkodjon, hanem valóban kockázati tőkésként áldozzon nem egyértelműen megtérülő költségekre.

Csuhaj szerint akár tőkeoldali, akár hiteloldali finanszírozásról legyen szó, három tényezőt vizsgálnak a szóba jöhető partnerek: a múltbéli teljesítményt, a jövőbeni tervek kivitelezhetőségét, valamint a sikerhez fontos személyi és tárgyi fedezeteket. Mindhárom területen a jellegükből adódóan hátrányból indulnak a startupok. „A finanszírozók elismerik, hogy másként kell a startupokra tekinteni, ugyanakkor maguknak a startupoknak is fel kell ismerniük, hogy szükségszerű igazodniuk az elvárásokhoz.”

Miben különbözik egy startup a többi vállalattól?

Forrás: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

„A múltbéli teljesítmény felmutatása eleve nehézkes, hiszen többnyire fiatal, pályakezdő, lelkes vállalkozók és vállalkozásaik alkotják a startup-világot. Nem csak karriertörténetük rövid, hanem pénzügyileg is kimutathatatlanok az előzmények.” – mondja Miskolczy Csaba. „Nem ritka, hogy bankszámlájuk sincs, vagy ha van, az biztosan nem vállalati folyószámla.” – teszi hozzá Csuhaj. Szerinte az egyik leggyakoribb hiba, hogy nincs formalizálva a vállalkozás indulása, a kezdetben csak apróbb kiadások hamar sokasodnak, ezeket később a vállalkozáshoz kötni pedig már lehetetlen, visszakövethetetlen. Hasonló a helyzet az érdekeltségi viszonyokkal is: tisztázatlan, hogy ki milyen mélységben vesz részt a vállalkozás egyetlen értékét jelentő know-how előállításában. Csuhaj V. Imre szerint ajánlatos már a vállalkozás csíra-állapotában hamar egy kft-t alapítani. A szakember azt ajánlja, hogy lehetőleg minél kevesebb taggal induljon a cég, őszintén és szigorúan felbecsülve, hogy ki milyen elkötelezettséget tud vállalni a startup működtetésében, a felfuttatásához fontos, áldozatvállalást igénylő időszakban. A túl sok tulajdonos megnehezíti a döntési és számonkérési folyamatokat. „Tévhit, hogy csak tulajdoni viszonyban lehet megtestesíteni az érdekeltséget, ennek sok egyéb formája is van, megbízási szerződéssel, nyereségrészesedéssel, egyes szellemi tulajdonjogok fölötti rendelkezéssel is megtestesíthető egy fontos résztvevő érdekeltsége.” – javasolja Csuhaj. Ugyanakkor azt a szakértő is elismeri, hogy ezeket a viszonyokat konkretizálni a legnehezebb: a ma már világhírű nemzetközi márkák alapítói is gyakran mennek perre egymás közt utólag, vagy bukkan fel egy-két olyan személy, aki azt érzi, induláskor kisemmizték, és a személyes közreműködésének értékétől messze elmarad a vállalatból neki jutó haszon – gondoljunk csak a Facebook-ról készült filmre.

A bankok, vagy finanszírozók múlttal kapcsolatos bizalmatlanságára jó választ tud adni egy elismert iparági szereplő bevonása, akár tulajdonilag és érdekeltté téve őt. Külföldön nem ritka, hogy a hi-tech világ celebjeit automatikusan megkínálják néhány százaléknyi tulajdonrésszel, cserébe azért, hogy a neve fémjelezze a társaságot. Itthon még kevés az erre hajlandó szakmai partner, vagy nem adja olcsón magát, ezért nem is terjedt még el igazán. Viszont hasonló hitelesítő szerepet tölthet be, ha valamilyen egyetemi, vagy kutatóintézeti kötődés van a céghez, akár inkubátori szerepben, akár financiális alapon.

„Az Egyesült Államokban az egyetemek vonzáskörzetéből indulnak a legjobb startup-ok, illetve a helyi startup ekoszisztéma központját is jobbára a volt egyetemi hallgatókból álló, kötetlen kapcsolati háló (az alumni) adja.” – meséli Miskolczy. „A magyar egyetemi szféra csak mostanában ismerte fel ennek oktatásbeli lehetőségeit. Ugyan a menedzsment-képzés felzárkózott a nemzetközi tudásszinthez, azonban éppen a mikrovállalkozások indításával kapcsolatos tudásanyag hiányos és ezek nem érhetőek el az egyetemi területről. Ezeket az induló startupok csak nemzetközi startup forrásokból és közösségi kezdeményezésekből szerezhetik be, amilyen a Startup Underground is.” – teszi hozzá.

A jövőbeni tervek kivitelezhetőségének értékelése is speciális hozzáállást igényel a startupok esetében. Míg egy hagyományos vállalatnál az iparági múltból és annak becsült jövőképéből kikövetkeztethető, hogy egy új elképzelés mennyire életképes, ez a turbulens infotech közegben sokkal nehezebb. „Számos ötlet esetében képtelenség megbecsülni, hogy a piacon van-e rá igény, ha van is igény, a felvázolt formában kielégíthető-e, és eléri-e a kritikus tömeget azok aránya, akik az adott igényt valóban a felvázolt formában kívánják kielégíteni.” A Széchenyi Tőkealap-kezelő első embere szerint sok múlik azon, hogy milyen érvekkel tudja alátámasztani elképzeléseit egy startup. Akár piackutatás, akár versenytárs-elemzés, vagy benchmarkok felállítása szükséges ahhoz, hogy jó bemenő adatokkal induljon az üzleti terv kialakítása. „Sokan hivatkoznak arra, hogy előreláthatatlan, és túl sok változóval terhes egy-egy ötlet jövője, ám még mindig jobb egy később megcáfolt üzleti tervvel nekifogni egy vállalkozásnak, mint tervek nélkül tenni azt. „A bizonytalan környezet esetén mindig érdemes több változatban készíteni a tervet. A bank, vagy a befektető feltétlenül látni szeretné pénze megtérülésének esélyét. Különböző optimista és pesszimista forgatókönyveket összevetve könnyebb egy átlagos megtérülést megbecsülni, és az is jobban láthatóvá válik, hogy milyen intervallumokban gondolkodhatnak.” – magyarázza Csuhaj.

Jelen helyzetben naivitás lenne azt gondolni, hogy bármilyen bank örömmel hitelez induló társaságot, hiszen nincsenek meg a tárgyi fedezetek, a projektalapú finanszírozás pedig szinte kimúlt. Erre inkább a Széchenyi tőkeprogram megoldásai lehetnek alkalmasak a szakértők szerint. Tőkeoldali finanszírozásban Csuhaj V. Imre szerint jobbak az esélyek, akár üzleti angyalok, akár szerves fejlődés révén. A Széchenyi Tőkealap legalább 2 éves múltat vár el, így induló vállalkozások finanszírozására nem alkalmas, ám Csuhaj mindenkit bíztat, hogy induló vállalkozásában az első két évet szánja a feltételeknek való megfelelés elérésére, majd pedig megerősödve, és kellő üzletviteli tapasztalatok birtokában kezdje meg a finanszírozási tárgyalásokat. „Sok startup valójában nem is tudna mit kezdeni a nyakába szakadó pénzzel, hiszen nincs meg a rutinja a források felhasználásának menedzselésében” – véli Csuhaj. „Ezeknek a fiataloknak minden energiájukat a szakmájukban való naprakész ismeretek megszerzése köti le, és mindaddig, amíg nincsenek rákényszerítve, hogy az üzleti oldalával is foglalkozzanak a vállalatnak, addig nem is lehet kikényszeríteni belőlük, hogy komolyan vegyék ezeket a tényezőket. Ehhez szakmai támogatás és segítség kell, nem pedig pénz.”

Mely területeken milyen módszerekkel erősíthető a hitelképesség?

Forrás: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.