A mai mesénkben a term sheet-ről lesz szó. (jópofa kép innen)
Az egész befektetőkeresési hercehurcát, az alapos előkészületektől a több körös befektetői tárgyalásokon át valójában azért csináljuk, hogy sikerüljön egy (netán több) kockázati tőkebefektetőnek felkelteni az érdeklődését, hogy kész legyen a pénzét nekünk adni; sőt, örömmel tegye. A hercehurcának a végcélja ... ha jó, legalábbis egy nagyon fontos mérföldköve a term sheet. Ez a gyönyörű csengésű, finnugor eredetű ősi magyar szó egy részletes befektetői szándéknyilatkozatot takar. Hívható szándéknyilatkozatnak, letter of intentnek, de igazából a szakmában általában mindenki törmsítnek hívja.
Ha egy befektető term sheet-et ad, akkor már akar valamit. Akkor már komolyan megvizsgálta a projektet, az átment minden (majdnem minden) fontos szűrőn, és a befektetőnek tetszik, pénze van rá, és hajlik rá, hogy befektessen.
A term sheet tartalmazza a tervezett befektetés összes lényeges paraméterét, úgymint
- ki fektet be
- kibe
- mennyit
- milyen formában (tőkeemelés, részesedésvásárlás, kölcsön stb.)
- milyen ütemezésben
- milyen feltételekkel (lehívási mérföldkövek stb.)
- mit kap cserébe (befektetői üzletrész mértéke; kölcsön esetében kamat, esetleges biztosítékok)
- ki irányítja a céget (taggyűlési/közgyűlési jogkörök, szavazati arányok, vétójogok, ügyvezetés stb.)
- milyen befektetői extrajogokkal (exit- és likvidációs elsőbbség, vételi és eladási opciók, tag-along, drag-along és egyéb finomságok, ezekről később még külön írásban szót ejtünk)
A term sheetnek van néhány típusa, úgymint
- non-binding, azaz nem kötelező érvényű
- binding conditional, azaz feltételes, de a feltételek teljesülése esetén a befektető számára kötelező
- binding, azaz kötelező érvényű
De ha a kapott term sheet nem is kötelező érvényű (olyat csak a sikeres átvilágítás után lehet kapni), akkor is nagyon komoly befektetői szándékot jelez. Ha a term sheetig sikerül eljutni, és a term sheet feltételei a projektgazda számára elfogadhatóak, akkor tulajdonképpen a befektetőkeresés nehezén már túlvagyunk. Nem mondom, term sheet után is el lehet bukni: pl. a kölcsönösen elfogadott term sheet után a befektető egy alapos átvilágítást szokott csinálni, és ha kibukik, hogy valamiben kamuztunk, vagy vmi lényeges információt "elfelejtettünk" megemlíteni, akkor huss! ugrott a befektető, ugrott a pénz reménye, és véglegesen ugrott a hitelességünk utolsó morzsája is .... De ha az átvilágításnál nem talál a befektető a szekrénybe rejtett csontvázakat, akkor tulajdonképpen már közel a befektetés tényleges megvalósulása.
Lehet-e a term sheet feltételeiből alkudni? Általában igen, bizonyos korlátozott keretek között. Valószínűleg kisebb jelentőségű kikötésekből a befektetők viszonylag könnyebben engednek, a lényegi feltételekből pedig egyáltalán nem; de hogy pontosan miből és mennyit, az mindig a tárgyalási pozíciótól függ. És a közvélekedéstől eltérően a mai tőkében bővelkedő, de projektínséges időkben egy jó projekt gazdája nem feltétlenül kényszerül arra, hogy kiszolgáltatott pozícióból tárgyaljon a befektetőkkel.
Itt a mai mese vége, aludjatok jól, álmodjatok szépeket. Jó éjszakát, gyerekek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dr. Kádas Péter 2012.12.12. 21:03:42
startupdate.hu