Ne hazudj a befektetőnek.
Ha kockázati tőkebefektetőt keresel a vállalkozásodhoz, akkor az egyik legbénább hiba amit el tudsz követni, hogy nem mondasz igazat. Vagy kicsit finomabban fogalmazva, hogy klasszikust idézzek: "nem bontod ki az igazság minden részletét".
Egy befektetőnek általában úgy kell eldöntenie, hogy befektessen-e a cégedbe, hogy nagyon kevés információ áll a rendelkezésére. Éppen ezért nagyon nagy mértékben a megérzéseire kénytelen támaszkodni. Ha valami lényeges eltitkolt információra bukkan, vagy akár ha csak egy halvány sejtése támad, hogy itt valami nem stimmel, itt valami sumákság folyik, valamit nem mondanak el, akkor azonnal lezárja tárgyalást; nem kérdez, nem jár utána, nincs még egy esély a bizonyításra, kész, vége, ennyi volt.
Éppen ezért ha valami zűr van a cégeddel, van valami tisztázatlan elszámolás, vagy hiányik pénz a házipénztárból, vagy kártérítési per van kilátásban, vagy mittudmén, bármi, akkor a legjobban teszed, ha ezekkel időben előhozakodsz saját magad, mielőtt a befektető magától bukkan rá.
A kockázati tőke bizalmi játék; sumákolásból még nem született üzlet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.