A blog visszatérő olvasói számára minden bizonnyal ismert, hogy a mi az az early stage financing, azaz korai szakaszban történő finanszírozás. Definíciószerűen ez nem más, mint hogy a cégnek még csak egy koncepciója van és a kapott tőkét prototípus fejlesztésre, valamint piackutatásra fordítja. Tágabb értelemben véve (ha hozzátesszük az ún. first stage financing, azaz első szakaszban történő finanszírozást) már a gyártás felfuttatására és az értékesítési folyamat kialakítására használható. Ez így tökéletesen van kitalálva: adott az ötletünk, természetesen körüljártuk, kihasználtuk a 3F forrást (family, friends, fools), és most találnunk kellene egy üzleti angyalt vagy kockázati tőkebefektetőt. De van még egy elem, ami nem elhanyagolható: egyetemi kutatásról beszélünk.

A cikket Rab Máté, a Debreceni Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgatóságának munkatársa írta.

Egy jó kutató mit tesz ha kérdése van? Kutat – vagy megkérdezi irodánkat erről a témáról és mi utána járunk.

Van a Colorado Egyetemen egy ún. TTO Proof of Concept Grant. Az összeg nem több mint $25.000 (5,5 millió Ft), és ezt egy az egyben megkapja a pályázó a számlájára. A bíráló a Colorado Egyetem Technológiatranszfer Irodája. Az alábbi három kategóriában lehet indulni és megnyerni:

1. Előrelépés feltételezés tesztelésében: in silico esetében in vitro, in vitro esetében in vivo tesztek finanszírozása (rendszerbiológiából eredő kifejezések, nagyvonalakban annyit jelent, hogy először számítógépen, majd kémcsőben végül a valóságban tesztelnek elképzeléseket).
2. A feltételezésünk kivitelezése: például az áhított fehérje előállításának finanszírozása.
3. Piaci előtesztelés: a fázis I. vizsgálatokon túl akár alternatív hasznosítási lehetőségek kutatásának finanszírozása.

Ez az ötlet kiváló, csakhogy esetünkben a Debreceni Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgatóságának nem áll a rendelkezésére ekkora összegű támogatás.

De van más példa is. A Sheffield Egyetem és Cardiff Egyetem tudományos eredményeinek 100%-os hasznosítására szerződött Fusion IP Ltd. azt az üzleti modellt dolgozta ki, hogy az egyetemek kutatási eredményeit ők értékelik, fordítják át spin-off cégekbe (amikből részesedést adnak a kutatóknak és az egyetemnek is), majd ezt a céget egy kezdeti feltőkésítés után tőzsdére viszik, vagy eladják. Ők egy kezdeti Ł125.000 (43,7 millió Ft) támogatást adnak, amely véleményük szerint elegendő egy üzleti terv írására, külső menedzsment felfogadására és a vállalkozás beindítására. Így a kutatóknak csak kutatni, a menedzsmentnek csak vezetni, a Fusion IP Ltd.-nek meg csak szelektálni kell a finanszírozandó ötletek közül – mindenki teszi, amihez a legjobban ért.

Ez a modell eggyel fejlettebb az amerikainál, hisz itt már be van vonva egy külső tőkeerős cég. De kis hazánkban jelenleg nem találtunk még ilyen céget (nem beszélve arról, hogy nem is vizsgáltuk ez a modell a cégnek megérné-e), valamint a hazai kutatói gondolkodásmód sem tartja kívánatosnak nemhogy a külsős menedzsmentet, de a külsős 100%-os hasznosítást sem.

Van egy harmadik utas megoldás, ez már az irodánk ötlete. Ebben a modellben alapítana az Egyetem egy projektértékelő céget, aminek az igazgatótanácsába befektetőket ültetnénk. A befektetők minden releváns projektről értesülnének, és tetszésük szerint finanszíroznának kutatásokat. A befektetéseket egy, az említett projektértékelő cég által delegált projektmenedzser vezetné, vagy csak felügyelné, és itt már kezdődhetne a konkrét részeltek kidolgozása (ki mit rak bele, milyen részesedési arányban, mennyi időre, milyen menedzsmenttel, mi a cél, stb.).

TIP (Technology Investment Programme) modell

Jelenleg ezt az utas eljárást próbáljuk végezni, de nem egy projektértékelő cégen keresztül, hanem egyesével minden érdeklődő befektető számára összeállítunk egy releváns portfóliót, amit csak neki prezentálunk. Viszont ez a kutatónak is több idő, mintha egy fix platformon keresztül, évente egyszer, vagy maximum kétszer kellene prezentálnia eredményeit, terveit és kéréseit.

A bejegyzés azért született meg, mert kíváncsiak vagyunk Kockázati tőke blog olvasóinak véleményére, hátha ebből a véleménycseréből valamilyen kivitelezhető ötlet pattanna ki. Tehát kérjük senki ne tartsa magában a véleményét, minden pozitív vagy negatív konstruktív kritikára is nyitottak vagyunk, bátran cseréljünk eszmét a bejegyzés kommentrészlegében!

Várjuk a véleményeket!

Rab Máté

www.detti.unideb.hu