Kockázati tőke blog

Ma délelőtt volt egy sajtótájékoztató, ahol a hazai kockázatitőke-piaci szereplőket összefogó Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, amit az angol nevének (Hungarian Venture Capital Association) rövidítése alapján közkeletűen HVCA-nak szokás hívni, bemutatta a kormányzat részére készített javaslatcsomagját. A javaslatcsomagban összesen 21 pontban tesznek javaslatokat arra, hogy hogyan lehetne felpezsdíteni a kockázati tőke hazai piacát.

A javaslatok alapvetően három téma köré csoportosulnak:

1. A befektetők, alapkezelők és a portfólióvállalatok versenyképességét segítő adózási javaslatok
2. Az innovatív vállalkozások támogatására létrehozandó Üzleti Inkubátor Programra vonatkozó javaslatok
3. A kockázati tőkealapok és alapkezelők tevékenységét meghatározó jogi keretrendszerre vonatkozó javaslatok.

Nekem volt szerencsém megismerni ezeket; összességében korrekt, ésszerű, tisztességes javaslatokról van szó. Személyes véleményem szerint a harmadik javaslatcsomagnak a legnagyobb az esélye a relatíve gyors gyakorlati megvalósulásnak, ugyanis itt jogi egyszerűsítésekről, a jelenlegi szabályozásban meglévő ellentmondások feloldásáról, rég értelmét vesztett előírások megszüntetéséről van szó. Ami kormányzati szemszögből nézve a legfontosabb: ezeknek a megoldása nem kerül pénzbe.

A kockázati tőke szakmában minden a cégérték körül forog; az egész folyamatnak, minden megvizsgált szempontnak, minden szerződéses feltételnek, minden jóváhagyásnak vagy elutasításnak a gyökere a cégértékben, a cégérték várható növekedésében bújik. És nem is feltétlenül csak az (az is) a kérdés, hogy mennyit ér a cég most, hanem hogy mennyit fog érni majd, 3-5-7 év múlva, amikor a befektetőnek már viszket a tenyere, hogy eladja.

Korábbi bejegyzésünkben már írtunk róla, hogy a cégértékelés borzasztóan nehéz dolog. Nem azért nehéz, mert olyan fantasztikus magasfokú pénzügyi-üzleti képzettséget és tudást igényelne, amit csak kevesen birtokolnak, hanem azért, mert általában nagyon kevés konkrét kapaszkodó van, amire egy cégértékelést fel lehet építeni. És ha az alapok nem stabilak, akkor az egész építmény ingatag lesz. Ez bizony igaz valamennyi cégértékelési módszerre: szükségszerűen sok szubjektív elemet tartalmaznak, és legjobb esetben is csak egy közelítő becslést tudnak adni a cég értékére vonatkozóan.Ha valaki nekem azt állítja, hogy ő csak elkér néhány adatot a cégről, aztán abrakadabra, csiribúcsiribá máris megmondja a cég pontos és objektív értékét -- hát én a magam részéről igyekszek az ilyen embert elkerülni; ki tudja, nem dühöngő-e.

Egy kockázati tőke szakértő számára az egyik legellentmondásosabb helyzet akkor adódik, amikor egy projektről kiderül, hogy nem alkalmas a kockázati tőke bevonására.

Múlt héten ünnepelte születésnapját a Prezi.com. Rövid idő alatt hosszú utat tettek meg a fiúk. Ezt méltó módon meg is ünnepelték egy exkluzív VIP bulival, amiről az Insider Blog-on tudósított Prospero, alias Miskolczy Csaba. Az ő beszámolóját olvashatjátok nálunk is.

Ha még kicsi vagy, de mégis ki akarsz merészkedni a veszélyes nagyvilágba, akkor sokkal jobbak az esélyeid, ha fogja a kezed egy erős barát.  

Ha a vállalkozásod egyik tulajdonosa egy komoly kockázatitőke-társaság, annak megvan az a járulékos előnye, hogy mindenki elkezd komolyan venni. Újságokban kezdenek cikkezni rólad (így aztán könnyű az imidzsépítés), olyan rendezvényekre hívnak előadni, ahova azelőtt még a hallgatóságba sem tudtál bekerülni, és a bankok is előre ajtót nyitnak neked. Mindezt pusztán azért, mert látják, milyen haverjaid vannak.

Hadd osszak meg veletek egy viccet a témában. Még egyetemista voltam, és a szakdolgozatommal bíbelődtem -- amit nálam ismertebb emberekkel ellentétben magam készítettem --, és a határidők vészes közeledte miatt kezdtem pánikolni, amikor egy barátom ezzel a történettel vigasztalt.

Pár hónapja voltam egy rendezvényen, ahol különböző egyetemek kutatói adták elő az ötleteiket, a kutatási eredményeiket; a hallgatóság pedig magánbefektetőkből, intézményi befektetők képviselőiből, illetve befektetési szakemberekből állt.

Nagyon érdekes, mondhatni tanulságos rendezvény volt. Profi szervezés, dizájnos meghívó, hangosítás, az előadások után állófogadás, megadták rendesen a módját. Ami viszont a rendezvény végső célját illeti -- azaz hogy a kutatási eredmények üzleti hasznosításának ügyét előbbre vigye, és ehhez tőkebefektetők bevonását elősegítse -- valószínűleg nem volt túl sikeres. Mindegyik ötlet arról szólt ugyanis, hogy majd a doktorandusz, tanársegéd, adjunktus urak, netán a decens docensek fogják a létrehozandó céget vezetni, amellett hogy kutatnak, oktatnak, és komplett kutatói karriert építenek.

A Mobil Weekend alapkoncepciója szerint elég pár jó ötlet, néhány tucat lelkes programozó, grafikus és marketinges és egy hétvége ahhoz, hogy kiváló magyar okostelefon alkalmazások szülessenek. Az elmúlt hétvégén megvizsgáltuk, hogy miként lehet megvalósítani egy mobilos ötletet 3 nap alatt.
Turcsán Tamás helyszíni beszámolóját olvashatjátok az eseményről.

Noha szakmailag élvonalbeliek, az üzleti készségek és a finanszírozás terén nagy hiányosságokkal küzdenek a fiatal feltörekvő vállalkozások. Speciális helyzetük miatt külön figyelmet és megbecsülést érdemelnek a főként informatikában, telekommunikációban, vagy műszaki területen innováló, induló hazai vállalkozók. Mindazonáltal ők sem tekinthetnek el attól, hogy vállalkozásként sok hagyományos feltételt kell teljesíteniük – állítják a Széchenyi Tőkebefektetési Alap szakértői.

Együttműködő partnerünk, az Insider blog cikkét közöljük.

2012-ben ötödik alkalommal kerül megrendezésre a BME Management Szakkollégium egyik projektje, a SzakMarathon programsorozat, melynek célja idén a vállalkozói szellem felélesztése, a vállalkozói kultúra fejlesztése és megismertetése a felsőoktatás hallgatóival.  A színvonalas előadássorozat után egy innovációs verseny megrendezésével zárul a sorozat.

A bejelentésre stílusosan egy divatbemutatón került sor. Erről Miskolczy Csaba, alias Prospero számolt be együttműködő partnerünk, az Insider Blogoldalán.

A kockázati tőke befektető-keresési folyamat sikerességének legalapvetőbb kérdése az, hogy mibe is fektet be egy kockázati tőkés. Itt most elsősorban nem iparágra gondolok, vagy olyan feltételekre, mint például, hogy milyen az üzleti terv, milyen a piac, stb. Mindezt elemezni kell, átgondolni, megtervezni, majd üzleti tervet írni, stb. Ezeket szerintem mindenki átgondolja párszor, mielőtt elkezdene befektetőt keresni. De mit érdemes még átgondolni, mire érdemes még odafigyelni?

Nem másnak köszönhető ez, mint a Startup Weekend-nek. Ez a rendezvény tavaly érkezett meg Budapestre, és idén második alkalommal kerül megrendezésre az előttünk álló hétvégén (márciu 30 és április 1 között). Célja, hogy az ígéretes ötletekből sikeres termékeket, szolgáltatások legyenek.

„Egy intenzív üzleti inkubációs folyamattal áthidalható a kutatási fázis és a kockázati tőke befektetési fázis közötti szakadék” – mondja Bruckner Zoltán a Primus Capital ügyvezető partnere, a cég befektetési igazgatója, aki jó példaként a MyCorporation inkubátorház szerepét említi.

Együttműködő partnerünk, az Insider blog cikkét közöljük. Ütős cikk, ajánlom mindenki figyelmébe!!!!

Alig két hét telt el a SUU’12 óta, melyet joggal nevezhetünk az itthoni, kissé álmos startup világ tél utáni első fecskéjének, ami meghozta a nyarat. Azóta már túl vagyunk a Barcamp konferencián, és újabb versenyekről olvashatunk a fórumokon, blogokon is, de én még mindig a SUU’12-re térnék vissza. Pro és kontra, madártávlatból.

2012 első hónapjaiban a kockázati és magántőke befektetési piac a Docler Investments befektetéseitől visszhangzott. Január elején a Társaság felvásárolta a Netlock Kft-t, múlt héten pedig az ISVH Kft-t. Makra Zsoltot a Docler Investments ügyvezetőjét kérdeztük a Netlock Kft. felvásárlásáról, valamint a Társaság jövőbeni terveiről.

Bőgel György előadása a témában

A március 8-i konferencia délelőtti startup versenyébe a jelentkező 63 nevezés közül a következő 8 startup jutott be: Basewalk, Dimeboard, Dunascope, Ingrido, Karma, Magyar Czider, Optoforce és a Remagine. Gratulálunk nekik! Hogy a többieknek milyen lehetőségeik vannak, arról, és még további érdekességekről, többet olvashattok együttműködő partnerünk, az Insider Blog cikkében. (Jah igen, a két blog "főszerkesztői" a rendezvényen is előadnak.) De mi most foglalkozzunk az indulókkal!

A tavasz elhozta a magyar startup élet pezsgését is. Ehhez lehet egy kicsit vicces, de érzékletes adalék ez az infografika, amely a startup ökoszisztéma szereplőit mintázza, mint halakat a tengerben.

A blog visszatérő olvasói számára minden bizonnyal ismert, hogy a mi az az early stage financing, azaz korai szakaszban történő finanszírozás. Definíciószerűen ez nem más, mint hogy a cégnek még csak egy koncepciója van és a kapott tőkét prototípus fejlesztésre, valamint piackutatásra fordítja. Tágabb értelemben véve (ha hozzátesszük az ún. first stage financing, azaz első szakaszban történő finanszírozást) már a gyártás felfuttatására és az értékesítési folyamat kialakítására használható. Ez így tökéletesen van kitalálva: adott az ötletünk, természetesen körüljártuk, kihasználtuk a 3F forrást (family, friends, fools), és most találnunk kellene egy üzleti angyalt vagy kockázati tőkebefektetőt. De van még egy elem, ami nem elhanyagolható: egyetemi kutatásról beszélünk.

Mik egy érett cég jellemzői?

A serdülőkori szabadságharc végével - feltéve, hogy a háborúba nem rokkant bele a cég – a szervezet megállapodik: az egykori kisvállalkozásból jól működő, stabil és érett vállalat fejlődik ki. Ez azonban egyáltalán nem stabil, egyensúlyi állapot, hiszen hiába kerül a kreativitás és a kontroll egyensúlyba, a két faktor valójában egymással összeegyeztethetetlen.  A felnőtt korú cég legnagyobb kihívása: megmaradni felnőttnek.

Berta Zsolt sorozatának következő része a valtozasmenedzser.hu oldalról

Idén március 8-án ötödik alkalommal rendezik meg a Startup Underground konferenciát a Corvin moziban. Az idei téma a magyar startupok világpiacra jutása, a mikrovállalkozások kihívásai a nemzetközi piacon.

A serdülőkorú cég konfliktusai akár szét is zilálhatják a céget. Professzionális változáskezelési megoldásokkal azonban ezt az időszakot is meg tudja ugorni a tulajdonos. Milyen lépéseket kell tenni, hogy a vállalat “életereje” elérje a maximumát? Erre ad választ Berta Zsolt változásmenedzser következő cikke.

Nagy lendülettel kezdte meg a befektetési tevékenységét a 2011-ben létrejött Széchenyi Tőkealap. Elsősorban a hagyományos iparágakban működő cégekbe fektetnek, kisebbségi tulajdonrésszel is megelégszenek, az exitnél elsőbbséget biztosítanak az alapító tulajdonosoknak, mindezt fedezet nélkül és alacsony hozamelvárásokkal. A Kockázati tőke blog interjúja Török Józseffel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési igazgatójával.