Kockázati tőke blog

Akkor nyerhetsz, ha megtanulsz versenyezni. 

Ha csak azt lesed, hogy hogyan tudnád elgáncsolni a versenytársaidat, veszíteni fogsz. Lehet, hogy egyet-kettőt sikerül kiiktatni, de közben lemaradsz a többiektől. 

Ha már előre hőzöngsz és rinyálsz, hogy "ez nem igazság, a többiek sokkal izmosabbak! persze így könnyű!", és ezért húsz méter előnyt követelsz százon, az egyenlő esélyek jegyében, akkor közröhej tárgyává válsz, és el fogják rólad könyvelni, hogy egy kis szánalmas ingyenélő vagy. 

Ha az a stratégiád, hogy igyekszel jóban lenni a bíróval, hogy szükség esetén a szabályokat úgy módosítsák, hogy a végén neked kedvezzenek, az aranyérmet esetleg megkaphatod, de mindenki utálni fog: a versenytársak és a nézők egyaránt.

Ha eleve arra játszol, hogy mindenki mást kizárjanak a versenyből, akkor befuthatsz ugyan elsőnek a célba, de senki nem lesz kíváncsi a produkciódra. 

Újabb finanszírozási lehetőség nyílik meg a globális, digitális piacot célzó startupok számára. A Digital Factory összesen 1.1M EUR összeggel kíván évente 10 szoftver-fejlesztő csapatot finanszírozni. A jelentkezéseket a mai naptól várják.

A Jeremie 3-nyertes Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. bejelentette az első befektetését, mégpedig egy elég nagy falatot, 420 millió Ft-ot fektetnek a MEDinnovest Zrt-be. Az alábbiakban az Alliance-Jura-Hongrie sajtóközleménye olvasható.

Az Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. strukturált befektetést hajtott végre az egészségipari
területen működő MEDinnovest Zrt.-ben. A befektetés a már eddig is hatékonyan és nyereségesen működő gyógyszervizsgálati tevékenység dinamikus nemzetközi expanzióját és új megvalósítási struktúrába való összpontosításosát finanszírozza 420 millió Ft értékben. Ezzel egy újabb, tisztán piaci alapú egészségügyi beruházás valósul meg Magyarországon.

Nagyszerű fejleményről számolt be az Index cikke, amely a MediMass Kft. ma bejelentette, hogy az amerikai Waters Corporation megvásárolta a fejlesztés alapjául szolgáló tömegspektrometriás ionizációs (REIMS) technológiáját. 

Állítás 1.: Tök jó, hogy a startup-pezsgésre már az ingatlanpiaci szereplők is felfigyeltek; ez annak a jele, hogy szépen épülget ki a virágzó, fenntartható startup-világot megalapozó infrastruktúra.

Állítás 2.: Borzasztó, hogy már mindenki abból a néhány vérszegény startupból akar megélni. Alig van épkézláb startup ebben az országban, de már annyian lebzselnek körülöttük, mint hiénák a döglődő kafferbivaly körül.

Hogy melyik Állítás jár közelebb a valósághoz, azt mindenkinek az egyéni értékítéletére és vérmérsékletére bízom (annyit halkan megsúgok, hogy az én véleményem szerint mindkettőben van igazság). Mindenesetre az ingatlanpiaci óriás Immofinanz Group támogatásával Magyarországon is megjelenik a német gyökerű Clusterhaus, ami 1500 m2 irodahelyiséget kínál, elsősorban az első körös finanszírozáson már sikeresen átesett startupokat célozva meg. 

Egy magyar startup is díjjal tért haza Krakkóból, miután bemutathatta mobilapplikációját, az ANGL-t. Ők képviselték Magyarországot a Deutche Telekom, a krakkói hub:raum és a Kitchen Budapest által szervezett Telekom Innovation Contest idei döntőjében, azt követően, hogy májusban megnyerték a hazai elődöntőt.

Az elmúlt egy-két évben több olyan startupról is hallottunk ("a látóterünkbe került", hogy rendvédelmi szakzsargonnal színesítsem ezt a kis írást), amelyek a célja az volt, hogy a hűségprogramokat okostelefonra tereljék. Most Budapesten elsőként élesben az uStamp indul, akik Ukrajnában, Lettországban és Svédországban már piacra léptek. 

Miért nem fektetnek magyar startup cégbe külföldi befektetők? 

A kockázati tőkebefektetők számára van egy íratlan aranyszabály, ami így hangzik: "Ne fektess olyan cégbe, ami egy órányi autóútnál messzebb van!" Persze, mint minden hasonló bonmot, ez is túlságosan leegyszerűsítő, annak érdekében, hogy elég frappáns legyen; mégis, nagyon erős igazságtartalma van, és segít megérteni a befektetői alapállást. 

Sokan vágnak bele a befektetőkeresésbe, és csak keveseknek sikerül végül befektetőre találni. Vajon a többiek erőfeszítései kárba vesznek, vagy hasznosítható a befektető keresés alatt szerzett tapasztalat? Vajon a befektetőknek készített üzleti tervek, a cégstratégia és a jövőre vonatkozó tervek alapos átgondolása fölösleges volt-e, vagy nyerhet vele a cég?

Muszáj új területeket meghódítania a hazai kockázati tőkének, mert ha nem tud kitörni a jelenlegi szűk mozgásteréből, akkor kudarcra van ítélve. 

Tegnap volt egy szakmai rendezvény a HVCA és az M27 Absolvo szervezésében, ahol bemutatkozott néhány Jeremie 3 alapkezelő vezetője (a cégek honlapjait is belinkeltem, bár ezek néhány esetben nem sokat mondanak): 

• Makra Zsolt, Alliance Jura-Hongrie
• Eszter Elemér, PBG FMC
• Szűcs Gergely, Valor Capital
• Molnár Bálint, Perion Invest (honlapot még nem találtam)
• Gaál Csaba Core Venture

Ha a cégedbe egy befektető 25 millió Ft-ot befektetve 25% üzletrészt szerez, akkor mennyi üzletrészt szerezne ugyanez a befektető, ha a 25 millió Ft helyett 50 millió Ft-ot fektetne be?

50%-ot? Egyes fiam, leülhetsz. 

Ha valaki érdeklődik a kockázati tőke iránt, biztosan hallott már az exitről.

Igen, a kijáratra gondolok.

Egy kockázati tőkebefektetőnek végső soron egyetlen célja van a befektetéssel: hogy bizonyos idő elteltével haszonnal szálljon ki, ezt hívják exitnek. Ebben a végső motivációban a kockázati tőkés tökéletesen ugyanolyan, mint akármilyen befektető a világon: a gyereknevelésben megfáradt háziasszony, aki a bankban leköti a megtakarított pénzecskéjét; a nyugdíjbiztosító, aki a nála elhelyezett megtakarításokat igyekszik haszonnal forgatni; vagy a devizaspekuláns, aki egy adott deviza összeomlására játszva szétshortolja a piacot. A lényeg mindenütt: ma beteszek 1 Ft-ot azért, hogy holnap kivehessek 2-t. 

A következőkben néhány egyszerű tanáccsal szeretnénk szolgálni azon vállalkozóknak, akik most vágnak bele vállalkozásuk üzleti tervének megírásába. Befektető keresésénél fontos, hogy a vállalkozás rendelkezzen egy átgondolt és alaposan kidolgozott üzleti tervvel, ami világosan kommunikálja a vállalkozás által elérni kívánt célokat és elérésük módját.  Az üzleti terv felépítése alapvetően többféle logikát követhet. A befektetői összefoglalóhoz hasonlóan itt sincsenek kőbe vésett szabályok. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy üzleti tervben, ha nem is ebben a bontásban, de szó esik a következőkről.

Gyorsabb új évet kívánok 2014-re minden kedves olvasónknak; de legalábbis azoknak, akik befektetőkeresésre adják a fejüket! 

A következőkben Farkas Zsolttal, az Entrepreneurship Club of Pécs (EC) elnökével készített interjút kívánjuk ismertetni, melyben Zsolt mesél nekünk arról, hogyan jött az ötlet, mivel is foglalkozik az EC, és mit szeretne elérni a magyar startup közösségben.

A befektetővel való első találkozás sokszor csupán egy befektetői összefoglaló (más nevén one-pager, teaser) formájában történik meg.  Emiatt nem árt, ha a pozitív első benyomás kedvéért gondosan van összeállítva a szóban forgó iromány. Ahogy a dokumentum angol elnevezése is sugallja, nem egy Háború és béke lélegzetvételű művet kell összerakni, hanem egy rövid, tömör és lényegre törő írást, mely bemutatja ötletünket, vállalkozásunkat.

Persze nincs általános recept, nem írják elő nemzetközi szabványok, hogy na „Tessék, ilyennek kell lennie”, mert ha nem ilyen, akkor irgum-burgum lesz, és azonnal a címzett befektető levelezésének trash mappájában landol a dokumentum. Sokszor kérdezik tőlünk, milyen a jó befektetői összefoglaló. Hát olyan, ami felkelti a befektető érdeklődését annyira, hogy többet akarjon megtudni a vállalkozásról. A következőkben egy tájékoztató, technikai jellegű, szubjektív írás következik azoknak, akik induló, vagy fiatal vállalkozásukhoz keresnek kockázati tőkeforrást, és ennek 0. lépcsőfokaként a befektetői összefoglaló megírásához szeretnének ötleteket meríteni.

A fenti címmel szervez egy rendezvényt a Jövőképp -- Fiatalok Magyarországért! Egyesület, amelyre engem is meghívtak, hogy előadóként, kerekasztal-beszélgetőként vegyek részt. A meghívás nagyon megtisztelő, természetesen el is fogadtam, és örömmel veszek rajta részt; mint a legtöbben, én is vagyok annyira hiú, hogy örülök ha valaki kíváncsi a véleményemre.

Néhány hete újabb megvalósult JEREMIE-befektetés jelent meg a sajtóban: a DBH Investment bejelentette, hogy 150 millió Ft tőkét fektet a virtuális call center szolgáltatással foglalkozó Virtual Call Center Solutions Zrt-be. A Kockázati Tőke Blog részére Tóth Szabolcs vezérigazgató adott interjút.

Sokat olvasunk arról, hogy nehéz a start-upper élete. Nehéz bizony! Feladni a kényelmes és biztos multis állást, lecserélni sok végiggürcölt, átalvatlan éjszakára, már-már leharcolt szellemi és fizikai állapotokra, az asszony mérges arckifejezésére… A haverjaid persze már nem állnak szóba veled, mert pont fél éve volt, hogy utoljára elmentél velük sörözni, a családodnak meg már csak a családi fotókról van némi emlékképe arról, hogyan néztél ki hajdanán. És mégis, mi tartja benned a lelket kedves vállalkozó szellemű ifjú titán? Mi marad a bizonytalanság földjén? Na, pont az. Az a remény, amiről azt rebesgetik, hogy utoljára hal meg.

A Jeremie program több fordulója elárasztotta a piacot kockázati tőkével; de nem látszik (én legalábbis nem látom), hogy hol fog ez a rengeteg tőke magának helyet találni. 

Egy-két éve karácsony táján a ceglédi Szabadság téren sétálva figyeltem fel az evangélikus egyház sajátos humorára. A templom bejárata fölött ugyanis, evangélikus szokás szerint, harsogó nagybetűkkel ki volt írva, hogy "ERŐS VÁRUNK NEKÜNK AZ ISTEN". De ha valaki közelebb ment, az észrevehette, hogy a bejárat egy madzaggal el van kerítve, rajta egy papírcetli, azon girbegurba betűkkel: "VIGYÁZAT, OMLÁSVESZÉLY!"

Szerintem óriási. 

A kockázati tőke világa varázslatos, változatos, izgalmas, magával ragadó. Az iparág rendkívül lendületesen bővül, a középtávú kilátások is biztatóak, és itt annyi tapasztalatot lehet szerezni az üzleti életről, mint sehol máshol -- nem beszélve az értékes személyes kapcsolatokról. 

Ha valakiben van egy kis érdeklődés a pénzcsinálás művészete iránt, annak érdemes a kockázati tőke szektorban munkát keresnie -- most itt a kínálkozó alkalom. 

Junior kockázati tőke tanácsadó munkatársat keres a Compleo.  

Az alábbiakban Rab Máténak a debrecenbar.com-on közzétett írását aduk közre -- mert nekünk tetszett!

3 perc is elég, hogy megnézd az alábbi videót, amiből gyerekjáték megérteni a startupok finanszírozásának szakaszait. Tedd rendbe a fejedben lévő kusza információkat 3 perc alatt és nézd végig a manapság trendi startup cégek fejlődésének pénzügyi vonatkozását egy nagyszerű folyamatábrán.

A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet viseli, ami azért fontos (nem, igazából nem fontos), mert csak annyi különbözteti meg a Jeremie 2 nevet viselő nővérkéjétől, hogy amannál a kódjel közepén 2013 helyett 2012 szerepel; egyébként még a neve is pont ugyanaz: Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogram, csak hogy könnyebben el lehessen igazodni ezekben az izékben.