Kockázati tőke blog

Tegnap tartotta éves rendes közgyűlését a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA). A közgyűlésen megválasztották az Egyesület új elnökségét.

A kockázati alapkezelők (kockázati tőketársaságok, kockázati tőkések) valójában a történetük egyik főszereplői (és nem a főgonoszt alakítják, ahogyan azt sokan vizionálni szokták). Azért ők a történet főszereplői a pályázó vállalkozás mellett, mert a vállalkozó velük veszi fel a kapcsolatot, velük ül le tárgyalni, megegyezés esetén velük kell majd, hogy 3-5 éven keresztül együtt működjön.

A kockázati tőkét, annak működését, a háttérben levő folyamatokat, azért is fontos megismernünk, hogy biztosak legyünk abban, hogy valóban arra van szükségünk, és hajlandóak vagyunk arra a kompromisszumra és együttműködésre, amire a kockázati tőke bevonásához szükség van.

Első olvasatra a megértés nem lehet egyszerű, hiszen számos tévhit, sztereotípia van a köztudatban.Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kockázati tőkére nincs általánosan elfogadott, mindenki által használatos definíció. Erről én is megbizonyosodtam a különböző anyagokat, könyveket olvasva.

Néhány napja írtam arról, hogy a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Miskolcon szervez egy rendezvényt, ahol érdeklődők megismerkedhetnek a kockázati tőkével, találkozhatnak befektetőkkel, tanácsadókkal. Nos a rendezvény tegnap szépen lezajlott, és gondoltam egy megjegyzést szentelek a személyes tapasztalataimnak.

Általában az induló vállalkozások (amikkel a most induló cikksorozatomban is foglalkozok) egy forradalmi ötlettel kezdődnek. Olyan ötletekről van itt szó, amiből az ember a nap végén sok-sok pénzt szeretne csinálni.

Támad egy ötletük, de lássuk be: ez így önmagában kevés. Mindenkinek van ötlete. Sőt, mindenkinek milliónyi ötlete van. Pusztán az ötletből nem lesz egy működő, piacképes vállalkozás.

Lesz egy érdekes rendezvény Miskolcon a jövő héten, az a címe, hogy "A tőke házhoz jön". A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) szervezi, sok hasznos dolgot meg lehet tudni a kockázati tőkéről, meg lehet ismerkedni néhány JEREMIE-alap vezetőjével és más befektetőkkel, és arról is lesz szó, hogy mire jó a kockázati tőke, és hogy egy befektetőnek hogyan lehet felkelteni az érdeklődését.

Az alábbiakban Gerőcs Szilviának, a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatójának írását adjuk közre.

Egy vállalkozás alapításától és nyereséges működtetésétől elválaszthatatlan e két fogalom: tőke, kockázat. A közgazdaságtanban gyakran találkozunk velük. A legtöbb esetben a kockázat minimalizálására törekszünk, míg a tőkéből a lehető legtöbbet szeretnénk. Mit jelent, milyen szerepet tölthet be ez a két fogalomból alkotott szókapcsolat -kockázati tőke- egy induló vagy már létező vállalkozás életében?
Egy vállalkozás az alapításától a megszűnéséig számos finanszírozási nehézséggel találhatja szemben magát. Amint megszületik a kreatív gondolat egy üzlet beindításához, az első kérdések egyike biztosan ez: miből, honnan lesz rá pénz? Ahhoz, hogy egy vállalkozó a cég profiljában meghatározott tevékenységét üzletszerűen végezze, mindenképp szüksége lesz valamekkora nagyságú tőkére, amiből meg tudja venni az épületet, berendezéseket, gépeket, járműveket, embereket tud alkalmazni. Tény, hogy egy vállalkozást beindítani nem egyszerű, nem megy egyik napról a másikra, és időre van szükség, míg elkezd profitot termelni, de ha a finanszírozási források rendelkezésére állnak, lehet jövője a vállalkozásnak. A kockázati tőke (venture capital) lehet a finanszírozási igény kielégítésének egyik alternatívája, a kockázatitőke-finanszírozás elterjedése,  erre épülő ágazat megerősödése a kis- és középvállalkozások forrásellátásának egyik megoldását jelentheti.

Az alábbiakban Futó Juditnak, a Debreceni Egyetem PhD hallgatójának az írását adjuk közre.

Nem kell senkinek sem bemutatni az Apple Computer, a Cisco Systems, a Microsoft, a Google, az eBay, vagy a Starbucks sikeres vállalkozásokat, de sokan nem tudják, hogy indulásukban egyaránt komoly szerepe volt a kockázati tőkének. Az esettanulmányokból kiderült, hogy nem kell sok, ahhoz, hogy egy startup fázisú vállalkozásból globális szintű nagyvállalat legyen. A kockázati tőkés számára fontos, hogy a kiszemelt vállalkozás fiatal, vállalkozó szellemű menedzsmentből álljon, megfelelő ötlettel, termékkel, és dinamikus növekedési potenciállal rendelkezzen, annak érdekében, hogy sikeres legyen az üzlet. Tudom ez nagyon álombeli, és a való életben nem ilyen könnyű. De mindig ott az esély, hogy bejön!

• Úgy érzed hogy szétfeszít a kockázati tőke?
• Nem bírod magadba fojtani a cégértékelésről vallott nézeteidet? 
• Konkrét elképzeléseid vannak arról, hogy hogyan kellene megreformálni ezt az egész hazai tőkebefektetői piacot? 
• Őrületesen tanulságos saját történeted van arról hogy hogy szívatott meg egy befektető? 
• Netán te szívattál meg egy tőkebefektetőt, és mindenkinek el akarod mesélni? 
• Neadjisten senki nem szívatott meg senkit, és még végül jól is sült el az dolog? 
• Vagy szerinted marhaság ez az egész, hagyjuk a francba ezeket a béna témákat, és írjunk eztán inkább pucér csajokról meg a töltöttkáposztafőzés legújabb trükkjeiről? 

A kockázati tőke blogon értő fülekre találsz; olyanok fogják elolvasni, akiket érdekel a téma, sokan konkrétan értenek hozzá, és a kommentelőktől okos észrevételeket kaphatsz. Vagy szét fognak cincálni .... hát igen, az is lehet ...

Írj nekem egy röpke emailt (itt megtalálod az elérhetőségeimet), megbeszéljük az ötletedet, aztán publikáljuk itt a blogon! Ha nem vagy benne biztos hogy jól meg tudod írni, hogy értelmes-e az ötleted, vagy bármi másban segítségre szorulsz, akkor is írj, szívesen segítek.

Sokszor találkozom olyan helyzetekkel, amikor valaki tőkebefektetőt szeretne találni, mégpedig azonnal. Azért mert bajban van, azért mert kicsúszott az időből, azért mert nyakán a konkurencia, azért mert az üzleti lehetőség egyszeri, megismételhetetlen és hamar elszáll.

Tudok egy jó módszert arra, hogy hogyan lehet objektíve és fillérre pontosan meghatározni egy cég értékét.

Úgy hogy eladod.

Mi a különbség a kockázati tőke és a karvalytőke között? Tudja valaki?

A Deloitte évek óta rendszeresen publikálja a közép-európai magántőke-szakemberek körében végzett felmérésének eredményét, amelyben elsősorban ezeknek a szakembereknek a várakozásait, valamint a várakozások időbeli változását lehet nyomon követni. A kiadványt félévenként teszik közzé, a legfrissebb, 2010. II. félévi tanulmány megtalálható itt.

Olvasom a hírekben, hogy a mivel a JEREMIE Program pénzei nagyon rosszul hasznosultak,  a kormány lecsökkenti a program keretösszegét, és a felszabaduló pénzeket átcsoportosítja közelebbről meg nem nevezett célokra.

Micsodaaa? 

Ja, mégegyszer elolvasva már értem, ez a JEREMIE Program másik ágára vonatkozik, nem a kockázati tőke programra.

1. Ha a céged nem alkalmas befektető bevonására, előbb tedd alkalmassá!

Ne kezdj úgy neki a befektetőkeresésnek, hogy a projekted még nincs kész, a céged szervezetlen, azt sem tudod pontosan mennyi pénzre is lenne szükséged, az üzleti terved pedig éppen gyökeres átalakítás alatt áll, vagy még el sem készült. Komolytalanná teszed magad, és egy csomó energiát és időt fecsérelsz el.

Innovatív Unió - Ti hallottátok már ezt a kifejezést? Nem? Akkor én tájékozottabb vagyok, mert én már hallottam. Körülbelül tíz perce.

A legutóbbi bejegyzésben szót ejtettem az Új Széchenyi Terv (vagy legalábbis annak az interneten fellelhető vitairata) és a kockázati tőke összefüggéseiről, annak kapcsán, hogy sajtónyilatkozatokban többször is megemlítették illetékesek, hogy a Terv növekvő szerepet szán a kockázati tőkének, elsősorban az innováció finanszírozásában.

iamsam nevű kedves olvasónk felhívta a figyelmünket arra, hogy az ÚSZT honlapján fellelhetőek a társadalmi egyeztetés során született javaslatok.  (megtekinthetőek itt, köszi iamsam!). Belenézegettem ezekbe a javaslatokba.

Olvasom a hírekben, hogy az Új Széchenyi Terv a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a korábbiaknál fokozottabban élne a kockázati tőke eszközével.

A minap volt a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület közgyűlése, ahol a tagok egyebek mellett megválasztották az Egyesület új elnökét. Ezen a rendezvényen volt alkalmam beszélgetni néhány JEREMIE-alap vezetőivel, és más befektetőkkel. Az egyik felmerült téma az volt, hogy melyik JEREMIE-alap milyen iparágakra fókuszál elsősorban.

Ma új elnököt választott a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, Bethlen Miklós személyében. Bethlen úr a közép- és kelet-európai befektetésekre szakosodott Mid Europa Partners nevű tőketársaság igazgatója. Az újonnan megválasztott elnök 2011. január 1-től tölti be a pozícióját.

Jobb ez mit egy iszapömlés, nem? Csak sajnos nem igaz. De a szivárgás már látszik.

Mitől lehet rossz egy projekt? Ha szebbnek mutatja magát mint amilyen a valóságban.

Mi történik egy céggel, ha tőkét kap egy befektetőtől? Hát, sok minden. Én most egy dologra szeretnék kitérni: a növekedésre.

Mitől lehet rossz egy projekt? Ha nem létező piaci igényeket céloz meg.

Lehet az ötleted eredeti, újszerű, technológiailag előremutató, de a fő kérdés az, hogy ki fogja megvenni. Megvenni pedig csak akkor fogják, ha létező problémára nyújt megoldást.

(Persze olyanról is hallani, hogy előbb kifejlesztik a terméket, utána majd generálnak hozzá keresletet -- de ez a nagyvállalatok területe, ilyet csak óriási marketinghadjárattal lehet megvalósítani. Kisvállalkozás, pláne induló vállalkozás maradjon a kaptafánál, és foglalkozzon a meglévó, valóságos piaci igények kielégítésével.)

A befektetőt kereső vállalkozások vagy üzleti elképzelések (nevezzük projektnek -- ez a "projekt" szó egy igazi jolly-joker, szövegkörnyezettől függően bármit jelenthet, és mégis olyan vagányul hangzik) jelentős része alkalmatlan arra, hogy befektetőt vonjanak be; és persze valamirevaló befektető ezt kapásból ki is szúrja.

Ott vannak például a Döglött Tehén projektek.